MAN SL 202
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
| MAN SL 202 | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | MAN Truck & Bus |
| Gyártásban | 1983-1993 jobbkormányos kivitelben: 1995-ig. |
| Típus | szóló |
| Méretek | |
| Hosszúság | 11 525 mm |
| Szélesség | 2 500 mm |
| Magasság | 2 945 mm |
| Műszaki adatok | |
| Motor | MAN D2566UH, MAN D2866UH |
| Sebességváltó | Renk Doromat Series, Voith DIWA 851/854.2, ZF Ecomat 4HP500, ZF Ecomat 5HP500 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MAN SL 202 témájú médiaállományokat. | |
MAN SL 202[szerkesztés]
Az MAN SL 202 gépjármű VÖV II-es szabvány szerint készült. Az elődjéhez, az MAN SL 200-hoz képest mérsékeltebb sikert hozott. Utódja az 1989-ben megjelent MAN NL 202-es típus lett. A típus gyártását 1995-ben végül le is állították. Ezt követően a magaspadlós kivitel gyártása Törökországban folytatódott MAN SL 222 néven. Elővárosi változata az 1989 és 1998 között gyártott MAN SÜ 242 volt. Kettő- és háromajtós kivitelben készült, de a jobbkormányos változatból létezik egyajtós kivitel is. A típus a világ számos helyén felbukkant, például Németországban, Hollandiában, a Benelux államokban, Franciaországban. Használtan számos Kelet-, Közép-Európai országokban, illetve Kazahsztánba is került pár darab. Amerikai változata, az MAN Americana SL40-102, az Egyesült Államokban is közlekedett, például a Chicago Transit Authority[1] állományában is. Jobbkormányos kivitelben Ausztráliában, Új-Zélandon közlekedik komolyabb mennyiség. A típus licencére a szlovén Avtomontaž gyárban több autóbusz is készült.
Gázüzemű buszok[szerkesztés]
Az MAN gyártásában a CNG kivitel ennél a típusnál jelent meg először. A CNG kivitelből jobbkormányos változatban vásárolt Ausztráliában a Light-City Buses (64 db), Torrens Transit (42 db). Balkormányos kivitelben mindössze egy darab (a prototípus) készült a nürnbergi közlekedési vállalatnak, 1993-ban. Ezt, miután selejtezték, a Historisches Straßenbahndepot Nürnberg múzeum állományában került megőrzésre.[2]
Magyarországon[szerkesztés]
Leginkább magán és szerződéses járatokon üzemelt, de egy ideig a Hajdú Volán is alkalmazta a helyi járatain.
