Mágikus realizmus
A mágikus realizmus olyan művészeti irányzat, amelyben varázslatos, mágikus elemek tűnnek fel az amúgy realista megjelenítésben. A kifejezést egy német kritikus, Franz Roh alkotta az 1920-as évek-ben, hogy ennek segítségével mutasson be néhány amerikai festményt (lásd a Története szakaszt), de általánosan elterjedtté a latin-amerikai irodalom 20. századi felvirágzásával vált. Ennek mérföldköve Gabriel García Márquez 1967-ben megjelent Száz év magány című regénye, ami a mágikus realista irodalom igazi megteremtője lett. Ilyen elemek egyébként már E. T. A. Hoffmann természetfeletti meséiben is megtalálhatóak; a stíluselemek számos regényben, versben, festményben, sőt filmekben is felfedezhetőek.
Tartalomjegyzék |
A mágikus realista regények általános ismérvei [szerkesztés]
Ezen elemek sok mágikus realista irodalmi műben megtalálhatóak, de nem feltétlenül jelenik meg mindegyik ugyanazon regényben. Néhány elem olyan regényekben is felfedezhető, amelyek más irányzatokhoz kötődnek.
- Tartalmaz varázslatos/mágikus elemeket.
- A mágikus elem lehet ösztönös, de soha nem magyarázzák meg jelenlétét.
- A szereplők ritkán kérdőjelezik meg ezen elemeket, általában elfogadják létezésüket.
- Érzékekre vonatkozó részletek gazdag megjelenítése.
- Torzítja az időt, így az periodikusnak vagy éppen nem létezőnek tűnik. Másik módszere, hogy az idő összeomlik, a jelen ismétli a múltat, vagy nagyon emlékeztet rá.
- Megfordítja az ok-okozati összefüggéseket; például egy szereplő még a tragédia bekövetkezése előtt bűnhődik.
- Legendákat és népmesei elemeket olvaszt magába.
- Többszörös perspektívából mutatja be az eseményeket, mint hit és hitetlenség, vagy a gyarmatosító és a gyarmatosított.
- Nyílt lázadást jelenthet a totalitárius kormányzat vagy a gyarmatosítás ellen
- Kulturális keveredés időszakában játszódik, vagy abból a korszakból ered
- Visszatükrözi a múltat és jelent vagy az asztrális és fizikai síkokat, esetleg a szereplőket.
Története [szerkesztés]
A kifejezést először Franz Roh, egy német kritikus használta, hogy leírhassa néhány, főként amerikai, az 1920-as években alkotó festő, mint Ivan Albright, Paul Cadmus, George Tooker szokatlan realizmusát, amelyben a valóság szürrealizmussal és fantasztikummal keveredett. Népszerűvé olyan írók felemelkedésével vált, mint Mihail Bulgakov, Ernst Jünger és egyes latin-amerikai szerzők is ilyen stílusban alkottak, különösen Jorge Luis Borges, Isabel Allende és Gabriel García Márquez, aki bevallotta, hogy „legfőbb problémám a demarkációs vonalak felszámolása volt, ami elválasztotta egymástól a valódinak tűnőt és a fantasztikusnak tűnőt”.
Filmek [szerkesztés]
Néhányan bizonyos filmeket is a mágikus realizmusba sorolnak (például az Eastwicki boszorkányok, a Baseball álmok vagy a Donnie Darko), de a kifejezést még mindig elsősorban az irodalomhoz kötik.
Mágikus realizmushoz köthető írók [szerkesztés]
- Miguel Ángel Asturias
- Juan Carlos Onetti
- Isabel Allende
- Sherman Alexie
- Jorge Luis Borges
- Francesca Lia Block
- Alejo Carpentier
- Ana Castillo
- Julio Cortázar
- Darvasi László
- Laura Esquivel
- William Faulkner
- Carlos Fuentes
- Günter Grass
- Alekszandr Grin
- Russell Hoban
- Alice Hoffman
- Kodolányi János
- Gabriel García Márquez
- Toni Morrison
- Murakami Haruki
- João Guimarães Rosa
- Juan Rulfo
- Salman Rushdie
- Graham Swift
- D.M. Thomas
- Italo Calvino
- Orhan Pamuk
- Joanne Harris
- Bodor Ádám
- Böszörményi Gyula

