Lugo (Spanyolország)
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Lugo | |||
 | |||
| Rolda da Muralla | |||
| |||
| Mottó: Hoc hic mysterium fidei firmiter profitemur | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Galicia | ||
| Tartomány | Lugo | ||
| Comarca | [[Lugo]] | ||
| Rang | önkormányzat Galiciában | ||
| Székhely | Lugo city | ||
| Kerületei | 55 | ||
| Alapítás éve | I. e. 24 | ||
| Polgármester | Xosé L. Orozco | ||
| Irányítószám | 27001-27004 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 98 214 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 296,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 467 m | ||
| Terület | 330 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″Koordináták: é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″ | |||
 | |||
| Lugo weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.PNG)
| Lugo | |
| Világörökség | |
 | |
| Lugo városfala | |
| Adatok | |
| Ország | Spanyolország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | IV |
| Felvétel éve | 2000 |
| Elhelyezkedése | |
 Lugo
Pozíció Spanyolország térképén
| |
| é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo témájú médiaállományokat. | |
Lugo (galiciai nyelven, kiejtése: [ˈluɣo] vagy [ˈluħo]) Spanyolország Galicia nevű autonóm közösségének negyedik legnagyobb városa, Lugo tartomány székhelye. A 2013-as népszámlálás szerint lakossága 99 241 fő, a körzetébe tartozó területtel együtt összesen 125 000 fő. A város történelmi hagyományairól, kulturális és éjszakai életéről, illetve a Club Baloncesto Breogán nevű focicsapatáról ismert. A Camino de Santiago hagyományos zarándok-útvonalnak egyik jelentős állomása, jelenleg tartományi központ.
Táji- környezeti jellemzők
Lugo a Galiciát Asturiától elválasztó Bierdzo Cordilleráktól nyugatra terül el, La Corunna és León felől az N VI-os főúton, illetve az A 6-os (Astorga-León közt AP71) autópályán, valamint a La Corunnába futó vasútvonalon közelíthető meg. Lugo tulajdonképpen fontos közúti közlekedési csomópontnak is tekinthető, mivel minden égtáj felől érkeznek különféle kategóriájú utak,- és fonnak koszorúba a várostest köré - amelyek a tartományon kívüli fontos gazdasági, idegenforgalmi, turisztikai feltárók és kapcsolatszerkesztők is.[2]
Történelem
Lugo a kelták korától ismert ősi település, amelyet a rómaiak a III. században hódítottak meg és falakkal vettek körül. Az V. században a germánok égették fel, majd a mórok hatalmába került. 755-ben I. Alfonz foglalta vissza az araboktól, 969-ben rövid időre a normannok foglalták el. Ezt követően a napóleoni időszakig mintegy évezredes nyugalmat élt meg a város. Ennek meggyőző bizonyítéka a mindmáig épségben megmaradt - a várost szegélyező - római fal, amely napjainkban sétány, ahonnan jól át lehet tekinteni a Mifio folyó mentén elterülő várost. (A római falat 50 félköríves bástya védi. A 2 km hosszú fal legszebb kapuja, a két bástya között nyíló Puerta de Santiago, falán római domborművel).
Népesség
Lakossága mintegy 100 000 fő.
| Lugo (Spanyolország) népességszám-változása 1970 és 2013
között | |||||
| 1970 | 1981 | 1991 | 2001 | 2010 | 2013
|
| 63 604 | 72 574 | 83 242 | 88 414 | 97 635 | 99 241 |
Oktatás
Egyetemét 1532-ben alapították. Jogi, orvosi és gyógyszerész-fakultással, 40 000 kötetes könyvtárral rendelkezik. >>
Kultúra, művelődés
>>
Nevezetességei
- A Plaza Mayor: Itt emelkedik a szép rokokó homlokzatú, árkádos, 18. századi városháza (Ayuntamient).
- Katedrális: a majd mindegyik stíluskorszakból valamit őriz, s amelyet egy nyugati-gót templom helyén 1129-ben kezdtek építeni. Az egy tornyú katedrális háromhajós, latinkereszt alaprajzú, s elrendezése a compostelai templom hatását tükrözi. Az eredetileg román stílusú templom később gótikus, neoklasszicista, majd barokk toldalékokat kapott. 1520-ban készült északi, gótikus kapujának timpanonját XII. századi Krisztus kompozíció díszíti. A templom homlokzata XVIII. század végi, s meglehetősen elüt a régebbi résztől. A templombelsőben a Capilla de Nuestra Senora de los Ojos Grandes (a nagyszemű Miasszonyunk kápolnájának) dísze a szép churriguereszk stílusú szárnyasoltár. Nagyon artisztikus a boltíves barokk kerengő.
- Santo Dominqo-templom; a XIV. századi kapuja román kori, belsejét azonban churriguereszk stílusban átépítették.
- Iglesia de San Francisco - a kolostorral - 1510-ből való.
- Iqlesia de la Nova : neoklasszicista, barokk hatású.
- Tartományi Múzeum, a Museo Provincial:
- Rosalia de Castro-park, ahol a folyót egy római híd íveli át.
- Temas romanas (római fürdő)
- Casa do Concello
- Pazo de San Marcos
- Pazo Espiscopal
- Praza de San Domingos
- Praza do Campo
- Templo Romano de Santalla de Bóveda (Római templom)
- Rúa Nova
- Igrexa de San Froilán
- Igrexa de Santiago A Nova
- Praza de Santa María
- Praza do Campo Castelo
- Parque de Rosalía de Castro.
- Capela de San Roque
- Museo Interactivo da Historia de Lugo
- Domus do Mitreo (Roman kúria)
- Casa dos Saavedra
- Casa dos Montenegro
- Casa do Rexedor Santiso
Testvértelepülések
Dinan, Franciaország
Ferrol, Galicia (Spanyolország)
Viana do Castelo, Portugália
Qinhuangdao, Kína- Kínai nagy fal (Lugo városfala)
Népesség
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 88 901 | 91 426 | 93 853 | 96 678 | 98 007 | 98 560 | 98 268 | 98 025 | 97 613 | 98 214 |
| 2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Források és irodalom
- UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3. k. Dél-Európa: 8-9.obj.) - Pécsi DIREKT Kft-UNESCO 1998. - ISBN 963 367 345 3
- Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) - Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp.1997. - ISBN 963 548 556 5.
- Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.)- Műszaki K. Bp. 1975. - Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
- Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964.
- Harwei, John: The Catedral of Spain - London, BT. Bradford Ltd. 1957.
- Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. - Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966.
- Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust - Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968.
- Trend, J.B.: Civilization of Spain - NeW Jersey, 1979.
- Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal - London, 1962.
- Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p.542-547) - Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
- Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) - Panoráma K. 1976. - ISBN 963 243 019 0
- Paulo Coelho: Auf dem Jakobsweg. Tagebuch einer Pilgerreise nach Santiago de Compostela (O diario de um mago, 1986). Diogenes, Zürich 1999, ISBN 3-257-23115-6.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
