Lugo (Spanyolország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Lugo
Rolda da Muralla
Rolda da Muralla
Lugo címere
Lugo címere
Lugo zászlaja
Lugo zászlaja
Mottó: Hoc hic mysterium fidei firmiter profitemur
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségGalicia
Tartomány Lugo
Comarca[[Lugo]]
Kerületei 55
Alapítás éveI. e. 24
Polgármester Xosé L. Orozco
Irányítószám 27001-27004
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 97 995 fő (2017)[1]
Népsűrűség296,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság467 m
Terület330 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lugo (Spanyolország)
Lugo
Lugo
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 43° 00′ 24″, ny. h. 7° 33′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 00′ 24″, ny. h. 7° 33′ 20″
Lugo weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo témájú médiaállományokat.
Lugo
Világörökség
Lugo városfala
Lugo városfala
Adatok
OrszágSpanyolország
TípusKulturális helyszín
KritériumokIV
Felvétel éve2000
Elhelyezkedése
Lugo (Spanyolország)
Lugo
Lugo
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo témájú médiaállományokat.

Lugo (galiciai nyelven, kiejtése: [ˈluɣo] vagy [ˈluħo]) Spanyolország Galicia nevű autonóm közösségének negyedik legnagyobb városa, Lugo tartomány székhelye. A 2013-as népszámlálás szerint lakossága 99 241 fő, a körzetébe tartozó területtel együtt összesen 125 000 fő. A város történelmi hagyományairól, kulturális és éjszakai életéről, illetve a Club Baloncesto Breogán nevű focicsapatáról ismert. A Camino de Santiago hagyományos zarándok-útvonalnak egyik jelentős állomása, jelenleg tartományi központ.

Táji- környezeti jellemzők[szerkesztés]

Lugo a Galiciát Asturiától elválasztó Bierdzo Cordilleráktól nyugatra terül el, La Corunna és León felől az N VI-os főúton, illetve az A 6-os (Astorga-León közt AP71) autópályán, valamint a La Corunnába futó vasútvonalon közelíthető meg. Lugo tulajdonképpen fontos közúti közlekedési csomópontnak is tekinthető, mivel minden égtáj felől érkeznek különféle kategóriájú utak,- és fonnak koszorúba a várostest köré - amelyek a tartományon kívüli fontos gazdasági, idegenforgalmi, turisztikai feltárók és kapcsolatszerkesztők is.[2]

Történelem[szerkesztés]

Lugo a kelták korától ismert ősi település, amelyet a rómaiak a III. században hódítottak meg és falakkal vettek körül. Az V. században a germánok égették fel, majd a mórok hatalmába került. 755-ben I. Alfonz foglalta vissza az araboktól, 969-ben rövid időre a normannok foglalták el. Ezt követően a napóleoni időszakig mintegy évezredes nyugalmat élt meg a város. Ennek meggyőző bizonyítéka a mindmáig épségben megmaradt - a várost szegélyező - római fal, amely napjainkban sétány, ahonnan jól át lehet tekinteni a Mifio folyó mentén elterülő várost. (A római falat 50 félköríves bástya védi. A 2 km hosszú fal legszebb kapuja, a két bástya között nyíló Puerta de Santiago, falán római domborművel).

Népesség[szerkesztés]

Lakossága mintegy 100 000 fő.

Lugo (Spanyolország) népességszám-változása 1970 és 2013

 között

1970 1981 1991 2001 2010 2013

63 604 72 574 83 242 88 414 97 635 99 241

Oktatás[szerkesztés]

Egyetemét 1532-ben alapították. Jogi, orvosi és gyógyszerész-fakultással, 40 000 kötetes könyvtárral rendelkezik. >>

Kultúra, művelődés[szerkesztés]

>>

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Plaza Mayor: Itt emelkedik a szép rokokó homlokzatú, árkádos, 18. századi városháza (Ayuntamient).
  • Katedrális: a majd mindegyik stíluskorszakból valamit őriz, s amelyet egy nyugati-gót templom helyén 1129-ben kezdtek építeni. Az egy tornyú katedrális háromhajós, latinkereszt alaprajzú, s elrendezése a compostelai templom hatását tükrözi. Az eredetileg román stílusú templom később gótikus, neoklasszicista, majd barokk toldalékokat kapott. 1520-ban készült északi, gótikus kapujának timpanonját XII. századi Krisztus kompozíció díszíti. A templom homlokzata XVIII. század végi, s meglehetősen elüt a régebbi résztől. A templombelsőben a Capilla de Nuestra Senora de los Ojos Grandes (a nagyszemű Miasszonyunk kápolnájának) dísze a szép churriguereszk stílusú szárnyasoltár. Nagyon artisztikus a boltíves barokk kerengő.
  • Santo Dominqo-templom; a XIV. századi kapuja román kori, belsejét azonban churriguereszk stílusban átépítették.
  • Iglesia de San Francisco - a kolostorral - 1510-ből való.
  • Iqlesia de la Nova : neoklasszicista, barokk hatású.
  • Tartományi Múzeum, a Museo Provincial:
  • Rosalia de Castro-park, ahol a folyót egy római híd íveli át.
  • Temas romanas (római fürdő)
  • Casa do Concello
  • Pazo de San Marcos
  • Pazo Espiscopal
  • Praza de San Domingos
  • Praza do Campo
  • Templo Romano de Santalla de Bóveda (Római templom)
  • Rúa Nova
  • Igrexa de San Froilán
  • Igrexa de Santiago A Nova
  • Praza de Santa María
  • Praza do Campo Castelo
  • Parque de Rosalía de Castro.
  • Capela de San Roque
  • Museo Interactivo da Historia de Lugo
  • Domus do Mitreo (Roman kúria)
  • Casa dos Saavedra
  • Casa dos Montenegro
  • Casa do Rexedor Santiso

Testvértelepülések[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Források és irodalom[szerkesztés]

  • UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3.k. Dél-Európa: 8-9.obj.) - Pécsi DIREKT Kft-UNESCO 1998. - ISBN 963 367 345 3
  • Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) - Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp.1997. - ISBN 963 548 556 5.
  • Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.)- Műszaki K. Bp. 1975. - Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
  • Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964.
  • Harwei, John: The Catedral of Spain - London, BT. Bradford Ltd. 1957.
  • Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. - Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966.
  • Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust - Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968.
  • Trend, J.B.: Civilization of Spain - NeW Jersey, 1979.
  • Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal - London, 1962.
  • Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p.542-547) - Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
  • Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) - Panoráma K. 1976. - ISBN 963 243 019 0
  • Paulo Coelho: Auf dem Jakobsweg. Tagebuch einer Pilgerreise nach Santiago de Compostela (O diario de um mago, 1986). Diogenes, Zürich 1999, ISBN 3-257-23115-6.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo (Spanyolország) témájú médiaállományokat.
  1. 2017-es spanyol községi regiszter
  2. Lugo, ideas para un viaje - Lugo, 2015. (p.8.) - www.eparacomerlugo.es