Kőmíves Nagy Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőmíves Nagy Lajos
Született1886. augusztus 16.
Budapest
Elhunyt1977. december 9. (91 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
HázastársaTessitori Nóra
Foglalkozásaújságíró,
dramaturg
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Kőmíves Nagy Lajos (Budapest, 1886. augusztus 16.Kolozsvár, 1977. december 9.) magyar újságíró, dramaturg. Tessitori Nóra férje.

Életútja[szerkesztés]

Budapesti egyetemi évei után 1907-től Kolozsvárt előbb az Újság, Kolozsvári Hírlap, 1919 után a Keleti Újság belső munkatársa. 1941-től a kolozsvári magyar színház, 1946-tól a marosvásárhelyi Székely Színház rendezője, 1947-től nyugalomba vonulásáig (1971) a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola tanára.

Tevékeny részt vett a Kós Károly kezdeményezte kalotaszegi Magyar Néppárt zászlóbontásában, majd az OMP demokratikus ellenzékének reformkezdeményezéseiben. Osvát Kálmán megítélése szerint "...az erdélyi politika vezetőiről, egyházi emberekről közölt lélekrajzai, műtermi riportjai a Keleti Újság egyik legismertebb és elismert írójává tették" (Erdélyi Lexikon. Nagyvárad, 1929. 153). Emlékezetes Ady-cikksorozata (1922–24), melynek forrásértékű anyagát Zilahon és Érmindszenten gyűjtötte össze. A Metamorphosis Transylvaniae című gyűjteményben az erdélyi magyar képzőművészetről szóló tanulmány szerzője (1937).

Több színész-nemzedéket nevelt fel. Shakespeare, Molière, Hauptmann, Shaw és más klasszikusok darabjai mellett nevéhez fűződik Háy Gyula Isten, császár, paraszt című történelmi drámájának rendezése (1947) és Bródy Sándor darabjának, A tanítónőnek 1956-os felújítása is.

Irodalom[szerkesztés]

  • Dóczy Jenő-Földessy Gyula: Ady-Múzeum. I. Budapest, 1924. 32-42.
  • Török Sándor: Utolsó beszélgetés Kőmíves Nagy Lajossal. Utunk, 1977/50.
  • Horváth Béla: emlékezel...? Igazság, 1981. április 21.

Források[szerkesztés]