Chorzów
Chorzów | |||
A városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Sziléziai | ||
Járás | Urząd Miasta Chorzów | ||
Rang | Város | ||
Irányítószám | 41-500 – 41-506 | ||
Körzethívószám | +48 32 | ||
Rendszám | SH | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 104 193 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2856 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 352 m | ||
Terület | 33,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 18′, k. h. 18° 57′50.300000°N 18.950000°EKoordináták: é. sz. 50° 18′, k. h. 18° 57′50.300000°N 18.950000°E | |||
Chorzów weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Chorzów témájú médiaállományokat. |
Chorzów (ⓘ, németül: Königshütte), Felső-Szilézia egyik iparvárosa, a Rawa és Brynica folyók találkozásánál. A közel 120.000 lakosú, Katowicétől északnyugatra fekvő dél-lengyel település kiterjedése 33,5 km², az 1945-ig fennálló német fennhatóság alatt a Königshütte nevet viselte. Chorzów mai területének kialakulása a második világháború előtt, 1934-1939 között történt négy, addig különálló ipari település, Chorzów, Królewska Huta, Nowe Hajduki és Hajduki Wielkie eggyé olvasztásával. Az összecsatolás után az új város a legrégebbi településrész után a Chorzów nevet vette fel.
Chorzów városa 1898 óta önálló kistérséget alkot, kivéve az 1975-1998 között időszakot, mikor az ilyen szintű közigazgatási egységek megszűntek a lengyel közigazgatásban. Az 1999-es közigazgatási reform óta Chorzów a Sziléziai vajdaság része, azt megelőzően a Katowicei vajdasághoz tartozott.
A város neve
[szerkesztés]Chorzów: A korai írásos emlékek a város nevét már 1257-ben említik Charzew néven, majd későbbiekben a Charzow, Charzuff említések is előfordulnak. Valószínűsíthetően a település korai neve Charzew vagy Charzów volt, majd a későbbiekben a nyelv változásának következtében változott Chorzów-vá. A település korai neve a Charz személynévből származtatható, mely a Zacharias (Zakariás) rövidített változata. A név tehát magyarul Zakariásszállásra vezethető vissza. Az 1934-es egyesítés óta a megkülönböztetés jegyében Chorzów III vagy Chorzów Stary (Ó-Chorzów) néven illetik.
Królewska Huta: A Chórzówtól délnyugatra levő ipari-lakó városrész alapítása 1797-re vezethető vissza, a település a királyi szén és vasbányák körül alakult ki. Ennek megfelelően a neve is ezt idézi fel, Királyhutára magyarosítható leginkább. A település német neve ugyanerre vezethető vissza: Königshütte. A városka rendkívül gyorsan kiépült, 1868-ban ténylegesen városi rangot kapott. Az 1934-es egyesítés óta, mióta a teljes város a Chorzów nevet viseli a legrégebben alapított városrész után, az egykori Królewska Huta városrészt gyakran nevezik Chorzów I-nek vagy Chorzów-Miasto-nak, azaz a chorzówi belvárosnak.
Hajduki Wielkie, Nowe Hajduki: A hajdúk a 16. századi lengyel seregben szolgáló, a nemesek udvarához tartozó magyar gyalogosok voltak, akik Báthory István uralkodása alatt kerültek az országba. A települések az itt lakó hajdúk után lettek elnevezve: Hajduki Wielkia, azaz Nagyhajdú, és Nowe Hajduki, azaz Újhajdú nevet viselve. A két részt külön-külön csatolták Chorzów megnövelt területéhez, Nagyhajdú 1939-ben, Újhajdú 1934-ben lett része az újonnan kialakult városnak. Ma a településrészeket gyakran hívják Chorzów IV-nek, vagy Báthory István, illetve a róla elnevezett helyi vasmű után Chorzów-Batory-nak.
Képek
[szerkesztés]-
Szent Barbara templom
-
Wolności utca
-
Wolności utca
-
Planetárium
-
Amelung tó
-
Ferences kolostor
-
A vasmű romjai
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/012414863011-0938887?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 6.