Ugrás a tartalomhoz

Kéri Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 22., 15:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Kéri Pál
1919-ben
1919-ben
SzületettKramer Pál
1882. április 5.[1]
Budapest
Elhunyt1960. január 15. (77 évesen)
New York
ÁlneveKérő Pál
Állampolgárságamagyar
SzüleiKramer Lipót
Müller Berta
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéri Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kéri Pál, született Kramer Pál, Paul Kéri, írói álnevén: Kérő Pál (Budapest, 1882. április 5.[2] – New York, 1961. február 6.) magyar újságíró, műfordító, a Tisza-per vádlottja.

Élete

Kramer Lipót (1848-1904)[3] szóládi származású kereskedő és Müller Berta gyermeke.[4] Újságíróként először Az Est című lapnál helyezkedett el, s hamar országos ismertségre tett szert, mint politikai riporter. 1911-ben felvették a szabadkőműves Petőfi páholyba. Károlyi Mihály köréhez tartozott, és az őszirózsás forradalom alatt komoly szerepet vitt. 1918. novemberében a Károlyi-kormány Kéri Pál vezetésével egy újságírókból álló nem hivatalos missziót küldött a III. Internacionálé "szocialista" mozgalmának megfigyelésére. Kéri Károlyinak küldött jelentései azt állították, hogy Franciaországban forradalmi helyzet van. Kéri Svájcban összeköttetést létesített Platten képviselővel, akinek később Oroszországban nyoma veszett. [5]

1919. március 21-én, Károlyi titkáraként és Károlyi nevében nyilvánosságra hozott egy, "Magyarország népei proletariátusának" hatalmat átadó nyilatkozatot, amit ugyan előzetesen nem egyeztetett Károlyival, ám aki ezt kész helyzetként tudomásul vette. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Sajtódirektórium egyik tagja volt. 1920-ban megvádolták, hogy ő volt a Tisza-merénylet értelmi szerzője, egyes tanúvallomások szerint a gyilkosság napján a délután négy körül elővette óráját, majd kijelentette: „Tisza másfél óra múlva már nem él.”. A perben 1921-ben kötél általi halálra ítélték, ám 1922-ben a fogolycsere-akció keretein belül Szovjet-Oroszországba került. Rövid moszkvai tartózkodás után Bécsbe költözött, ahol bekapcsolódott a Bécsi Magyar Újság munkájába. 1924-ben az Arbeiter Zeitung újságírója lett, majd Grazban a Volkswille című lap szerkesztését látta el. 1934-ben a cseh fővárosba került, ám a náci megszállás elől Párizsba menekült. A második világháború idején 1939-ben Spanyolországon és Portugálián keresztül az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol ismét újságírással foglalkozott. 1961-ben halt meg, New Yorkban.


HU BFL - XVI.3 - fogoly - 1919 - 567

Levéltári jelzet HU BFL - XVI.3 - fogoly - 1919 - 567
Adatbázis Fogolytörzskönyvek és -nyilvántartások
Levéltári irategyüttes XVI.3 - Budapest Főváros Levéltára. Tanácsköztársaság. Budapesti Forradalmi Törvényszék Fogházának iratai
Ügytípus fogolytörzskönyv
Évszám 1919
Ügyszám 567
Résztvevők
Név Kéri Pál
Anyja neve Müller Berta
Születési hely Budapest
Születési idő 1882.04.05.
Státus/foglalkozás hírlapíró
Vallás izr.
Lakhely/telephely Budapest III. Margitsziget kastély
Nyelv magyar
Családi állapota nőtlen

Publikált Az Ember, Itt az Írás, Világosság, Látóhatár, Irodalmi Újság, Magyar Lapok, Magyar Fórum és a Népszava c. lapokban.

Művei

  • Gas, Tank und Flugzeug; Krieg der Zukunft. – Friede der Zukunft. Lipcse, 1931.
  • Soldat der Revolution, Koloman Wallisch. Prága, 1934.

Műfordítása

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07787.htm, Kéri Pál, 2017. október 9.
  2. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 570/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  3. ↑ Kramer Lipót halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 444/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  4. ↑ Kramer Lipót házasságkötési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség házassági akv. 31/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. ↑ Dr.Fábián Béla: A bolseviki világpropaganda módszerei, eszközei és eredményei in: A vörös rémuralom Magyarországon https://archive.org/details/vrsrmuralo00husz/page/176/mode/1up/search/46 195.old. Hozzáférés: 2020.04.18
  6. ↑ Daudet, Alphonse (1840-1897). Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 25.)

Források

További információk

  • Államrendészeti zsebkönyv. Budapest, 1944, M. Kir. Belügyminisztérium.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Budapest, 2006, Heraldika Kiadó.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest, 1939–2002, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete.
  • Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, 1992, Hitel.
  • Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, 2002, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích.
  • Major Ottó: Égi és földi háború. Budapest, 1959.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, 1936, Dante-Pantheon.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, 2002, Magyar Könyvklub.

Újságcikkek

  • Az Ember; 1955. dec. 31. (Benedek K.)
  • Népszava (London); 1960/2. (E. Gy.)
  • Új Kelet; 1960/3500. (Faragó M.)
  • Új Látóhatár; 1960/2. (Molnár J.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kéri_Pál&oldid=23615299”