Kosovac
| Kosovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Gornji Bogićevci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35430 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 135 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 14″, k. h. 17° 12′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 14″, k. h. 17° 12′ 50″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kosovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Gornji Bogićevcihez tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 63, közúton 78 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 37, közúton 50 km-re nyugatra, községközpontjától 1 km-re nyugatra, a Psunj-hegység lejtői alatt, az Okucsányról Újgradiskára menő út mentén, Okucsány és Gornji Bogićevci között fekszik. Déli határában halad át a Zágráb-Belgrád vasútvonal és az A3-as autópálya.
Története
A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet, majd Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Koszovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Koszovacz” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Koszovecz” néven 23 házzal, 19 katolikus és 157 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 117, 1910-ben 345 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 31%-a horvát, 25%-a cseh, 23%-a szerb, 6%-a német, 3%-a olasz, 2-2%-a magyar és ruszin anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 36%-a szerb, 35%-a horvát, 9%-a jugoszláv, 4%-a albán, 3%-a cseh nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 220 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 117 | 165 | 145 | 179 | 214 | 345 | 403 | 493 | 398 | 377 | 336 | 354 | 347 | 232 | 289 | 220 |
Nevezetességei
Grigor Vitez síremléke a temetőben.
Híres emberek
A falu szülötte Grigor Vitez (1911-1966) szerb származású horvát író, költő, műfordító.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 339. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
