Kent Vernon Rominger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kent Vernon Rominger

Kent Vernon Rominger (Del Norte, Colorado, 1956. augusztus 7. –) amerikai űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978-ban a Colorado State University keretében építőmérnöki diplomát szerzett. 1981-ben kapott repülőgép vezetői jogosítványt. Szolgálati repülőgépe az F–14 Tomcat volt. 1981-1985 között az USS Ranger és az USS Kitty Hawk fedélzetén szolgált. 1987-ben az USA Haditengerészeti Posztgraduális Iskolában megerősítette mérnöki diplomáját. Tesztpilóta kiképzésben részesült, az F–14 variációival repült, tesztelt. 1990-ben az öbölháborúban az USS Nimitz fedélzetén operatív tiszt. Több mint 5000 órát tartózkodott a levegőben, több mint 35 típusú repülőgépen teljesített szolgálatot, és több mint 685 alkalommal végzett leszállást repülőgép-hordozó fedélzetére.

1992. március 31-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. A Shuttle Operations Branch igazgatóhelyettese. 2002-2006 között a NASA Astronaut Hivatal Johnson Space Center (JSC) keretében az űrrepülőgép program előkészítéséért, a jövőbeni Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének felkészítéséért és a támogató személyzet alkalmazásáért volt felelős vezető. Öt űrszolgálata alatt összesen 67 napot, 2 órát és 58 percet (1610 óra) töltött a világűrben. 2006. szeptember 30-án köszönt el az űrhajósoktól. 2006-tól az ATK Launch Systems Group Advanced program alelnöke.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–73 a Columbia űrrepülőgép 18. repülésének pilótája. A második Spacelab (USML–2) mikrogravitációs laboratóriumot szállította. Az űrhajósok 12 órás váltásokban dolgoztak a laboratóriumban. A misszió összpontosított az anyagtudomány, a biotechnológia, az égés tudomány, a fizika a folyadékok, és számos tudományos kísérlet végrehajtására. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 15 nap, 21 óra, 52 perc, 21 másodpercet (382 óra) töltött a világűrben. 10 600 000 kilométert (6 600 000 mérföldet) repült, 255 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–80, a Columbia űrrepülőgép 21. repülésének pilótája. Ez volt a leghosszabb űrrepülés, de technikai okok miatt nem tudták végrehajtani a legfőbb műveleteket (műholdak pályára állítása, a tervezett Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésének egyik tervezett lépése lett volna. második űrszolgálata alatt összesen 17 napot, 15 órát 53 percet és 18 másodpercet (382 óra) töltött a világűrben. 10,9 millió kilométert (6 800 000 mérföldet) tett meg, 279 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–85, a Discovery űrrepülőgép 23. repülésének pilótája. A telepítette, majd visszanyerte az Atmosphere-Shuttle Pallet Satellite-2 (CRISTA-SPAS-2) űreszközt (légkörkutató). Tesztelte az új Japán manipulátor alkalmazhatóságát. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 20 órát és 28 percet (284 óra) töltött a világűrben. 7 600 000 kilométert (4 700 000 mérföldet) repült, 189 kerülte meg a Földet.
  • STS–96, a Discovery űrrepülőgép 26. repülésének parancsnoka. A második járat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Szállított 4 tonna logisztikai felszerelést és ellátmányt a hosszútávú szolgálat biztosításához. Visszafelé tudományos eredményeket és hulladékot szállított. Szerelési munkálatokon kívül több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 19 órát és 13 percet (235 óra) töltött a világűrben. Összesen 8 órás űrsétát (kutatás, szerelés) végzett. Összesen 7 óra 55 percet töltött a világűrben (kutatás, szerelés). 6 000 000 kilométert (3 700 000 mérföldet) repült, 154 kerülte meg a Földet.
  • STS–100, a Endeavour űrrepülőgép 16. repülésének parancsnoka. A kísérleti és kutatási feladatokon túl sikeresen telepítették a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a Canadarm2 (SSRMS) robotkart. Az első ESA űrhajós a ISS fedélzetén. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 21 órát és 31 percet (285 óra) töltött a világűrben. 7 900 000 kilométert (4 900 000 mérföldet) repült, 186 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]