Ugrás a tartalomhoz

Ta-jü

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
( szócikkből átirányítva)
Ta-jü
13. századi illusztráció
13. századi illusztráció

RagadványneveNagy
A Hszia-dinasztia 1. uralkodója
Uralkodási ideje
i. e. 22–21. század
ElődjeSun
UtódjaCsi
Életrajzi adatok
UralkodóházHszia
Születetti. e. 2297
Ven-hegy
Elhunyt

Kuaiji Mountains
NyughelyeYu the Great mausoleum
ÉdesapjaKun
ÉdesanyjaNü-cse 女志 (vagy Nü-hszi 女嬉)
HázastársaTu-san Si
GyermekeiCsi
A Wikimédia Commons tartalmaz Ta-jü témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Átírási segédlet
Ta-jü
Kínai átírás
Hagyományos kínai大禹
Egyszerűsített kínai大禹
Mandarin pinjinDàyǔ
Wade–GilesTa4-yü3

Ta-jü a kínai Hszia-dinasztia legendás alapítója. A történetíró feljegyzései szerint Huang-ti, vagyis a mitikus Sárga Császár leszármazottja volt. A nevet adták neki, de Ta-jü, vagyis Nagy néven ismert.

Családja

[szerkesztés]

Az ókori kínai források szerint a Sárga Császár nyolcadik generációs leszármazottja volt. Apja, Kun, aki Csuan-hszü utódja, aki az ismeretlen nevű Csang-ji hercegének fia, ő pedig a Sárga Császár második fiának, Liu Ponak a fia.

a Ven-hegyen született a mai Szecsuanban, Pejcsuancsiang megyében. Egyes vélemények szerint inkább a szomszédos Sifang megyében. Mindkettő a Sárga-folyó völgyétől délre, Kína belsejében helyezkedik el. Három szecsuani város (Pejcsuan, Vencsuan és Tucsiangjen) is úgy tartja, hogy ott született. Anyja a tengerparti, a mai Csiangszu tartomány Juhszin megyéjéből, a Nü-cse vagy Nü-hszi nemzetségből származó leány volt.

gyermekkorában apja népe kelet felé vándorolt, végül a Sárga-folyó vidékével határos Szung-hegy környékéig jutottak. Itt a Sárga-folyó völgyében uralkodó Jao császártól földet kapott, amelynek fejében hűségesküt tett neki. tehát a hegy lejtőin nőtt fel, később feleségül vett egy nőt a Tu-hegy (Tu-san) vidékéről, akit ezért általában a „Tusan Si”, vagyis „Tu-hegyi hölgy” néven említenek. Egy fiuk született, Csi.

Élete

[szerkesztés]

Jao idején a Sárga-folyó völgyét gyakran sújtotta árvíz, amely akadályozta a további gazdasági fejlődést. Kunt bízták meg a folyamszabályozás megszervezésével. Több mint kilenc évig építettek számos töltést és gátat a part mentén. A folyamszabályozás kezdete azonban nem vált be, később folytatta apja munkáját, de megpróbált tanulni a kudarcból.

A hagyomány szerint ebben Hou-csi volt segítségére, a félig mitikus kultúrhérosz, akiről kevés konkrét ismeretünk van. sikeresen kidolgozta az árvízvédelem rendszerét, amely döntő jelentőségű a kínai földművelés történetében, hasonlóan az egyiptomi és mezopotámiai folyamszabályozásokhoz. rájött arra, hogy a gátak és töltések önmagukban csak felduzzasztják a vizet, megnehezítve saját dolgukat, ezért öntözőcsatornákat épített ki, valamint a nem művelt árterekre irányította az áradást. Bevezette a meder kotrását is.

Ez a műve a kínai történelem egyik legfontosabb alakjává tenné, de nem tudni, mennyi az igazság belőle. A történetírók előszeretettel használták a Ta-jü cse suj nevet, ami azt jelenti: „Nagy , aki szabályozta a vizeket”. A Sárga-folyó egy keskeny szakaszát, amelyet kiszélesített, ma is Jümenkou néven, vagyis „Jü kapuja”-ként ismerik.

Jao örökösét, Sunt lenyűgözték eredményei, olyannyira, hogy saját fia helyett t jelölte ki örököséül. az uralkodása alatt tovább folytatta a munkát, kibővítve az árvízvédelmet más folyók medrében is. A Bambusz-évkönyvek tanúsága szerint 45 éven át uralkodott. A hagyomány szerint a Hujcsi-hegy közelében halt meg vadászat közben. E hely közelében, a mai Saohszingben áll a középkori alapítású mauzóleuma és temploma.

Popkulturális hatás

[szerkesztés]

A Csillagkapu sorozatban az egyik goa’uld rendszerurat, Yu nagyurat róla mintázták meg.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Yu the Great című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]