Három fenség és öt császár kora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Átírási segédlet
Szan-huang vu-ti
Kínai átírás
Hagyományos kínai三皇五帝
Egyszerűsített kínai三皇五帝
Mandarin pinjinSānhuáng wǔdì
Wade–GilesSan1-huang2 Wu3-ti4

A három fenség és öt császár kora a kínai történelem legkorábbi legendás korszaka, amely jóval megelőzi a történeti dinasztiákat. A konfucianizmus előretörésének és térnyerésének köszönhetően a régi kínai világ legősibb mítoszai az írott formában feljegyzett, krónikákba foglalt történelem részévé váltak. Ez a történelemformálás még a Han-dinasztia idején zajlott, melynek során az i. e. 3. évezred kezdetéig visszamenően összegyűjtötték és megpróbálták időrendbe állítani a töredékes formában fennmaradt mítoszokat, legendákat és vallással kapcsolatos eseményeket, melyeket később történelmi tényeknek tekintettek. Így azok a kultúrhéroszokat, akiket az i. e. 5-3. század különböző vallásos vagy világi közösségei patrónusul választottak, s akiknek az emberiség legalapvetőbb intézményeit, és a környezethez való alkalmazkodás képességét köszönhette, beillesztették a kronologikus történelmükbe. Így a legendás kultúrhéroszok hivatalosan is a kínai történelem részeseivé váltak.

A három fenség kora[szerkesztés]

A legendákból és kultúrhéroszok felhasználásával historizált kínai történelem az úgy nevezett „három" fenség” (szan huang 三皇) korával kezdődik. Abban azonban már eltérnek a források, hogy mely három kultúrhérosz tartozik a „három fenség” csoportjába. A legstabilabb helye Fu-hszinak 伏羲 és Sen-nungnak 神農 van. Az előbbi a hagyomány szerint kb. i. e. 2800-tól i. e. 2737-ig, az utóbbi pedig kb. i. e. 2737-től kb. i. e. 2698-ig uralkodott. Az alábbi táblázatban a különböző forrásokban szereplő „három" fenség” neve szerepel:

Források Három fenség
A történetíró feljegyzései Égi fenség (Tien huang 天皇), Földi fenség (Ti huang 地皇), Taj fenség (Taj huang 泰皇) vagy

Fu-hszi 伏羲, Nü-va 女媧, Sen-nung 神農

Ti vang si-hszi 《帝王世系》 Fu-hszi 伏羲, Sen-nung 神農, Huang-ti 黃帝
Si pen 《世本》 Fu-hszi 伏羲, Sen-nung 神農, Huang-ti 黃帝
Paj-hu tung-ji 《白虎通義》 (1. változat)
Fu-hszi 伏羲, Sen-nung 神農, Csu Zsung 祝融

(2. változat)
Fu-hszi 伏羲, Sen-nung 神農, Szuj-zsen 燧人

Feng-szu tung-ji Fu-hszi 伏羲, Nü-va 女媧, Sen-nung 神農
Ji-ven lej-csü 《藝文類聚》 Égi fenség (Tien huang 天皇), Földi fenség (Ti huang 地皇), Emberi fenség (Zsen huang 人皇)
Tung-csien vaj-csi 《通鑑外紀》 Fu-hszi 伏羲, Sen-nung 神農, Kung-kung 共工
Csun-csiu jün-to su 《春秋運斗樞》

Csung-csiu jüan-ming pao 《春秋元命苞》		 Fu-hszi 伏羲, Nü-va 女媧, Sen-nung 神農
Sang-su ta-csuan 《尚書大傳》 Fu-hszi 伏羲, Sen-nung 神農, Szuj-zsen 燧人
Ti vang si-csi 《帝王世紀》 Fu-hszi 伏羲, Sen-nung 神農, Huang-ti 黃帝

Az öt császár kora[szerkesztés]

A kínai történelem következő, legendás alakokból historizált korszaka az úgy nevezett „öt császár” (Vu ti 五帝) kora. A források ebben az esetben sem egységesek. A hagyomány szerint ez a korszak egészen a Nagy Jü által megalapított Hszia-dinasztia megjelenéséig, kb. i. e. 2070-ig tartott.

Források Öt császár
A történetíró feljegyzései Huang-ti 黃帝, Csuan-hszü 顓頊, Ku 嚳, Jao 堯, Sun 舜
Ti vang si-csi 《帝王世紀》 Sao-hao 少昊, Csuan-hszü 顓頊, Ku 嚳, Jao 堯, Sun 舜
Ji csing 《易經》 Taj-hao 太昊, Jen-ti 炎帝, Huang-ti 黃帝, Jao 堯, Sun 舜

Megjegyzések[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Három_fenség_és_öt_császár_kora&oldid=24694798”