III. Lipót osztrák őrgróf
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
III. Lipót | |
Osztrák őrgróf | |
Uralkodási ideje | |
1095 – 1136 | |
Elődje | II. Lipót |
Utódja | IV. Lipót |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Babenberg-ház |
Született | 1073. szeptember 29. Melk |
Elhunyt | 1136. november 15. (63 évesen) Klosterneuburgi Apátság |
Nyughelye | Klosterneuburg Monastery |
Édesapja | II. Lipót osztrák őrgróf |
Édesanyja | Formbach-Ratelnberg Ida |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
III. (Szent) Lipót (1073. szeptember 29. – 1136. november 15.) osztrák őrgróf (1095 – 1136) Ausztria, Bécs, Alsó-Ausztria és Szent Flóriánnal együtt Felső-Ausztria védőszentje.
Élete
II. Lipót és Formbach-Ratelnberg Ida gyermekeként született 1073-ban. Kétszer házasodott meg. Első felesége valószínűleg a von Perg családból származott és 1105-ben halt meg. Második felesége, Ágnes V. Henrik német-római császár özvegy nővére volt. Ez a kapcsolat a Száli-Frank dinasztiával megnövelte a Babenberg-ház jelentőségét. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Ágnes nagy befolyással bírt előző házasságából származott fiára, a későbbi III. Konrád német-római császárra.
Lipótot „Princeps Terrae” (durva fordításban „a föld hercege”) névvel is illették területi szuverenitására utalva. Fokozott figyelemmel kísérte az 1125-ös császárválasztást, de tekintélye egyre inkább csökkent.
III. Lipót a városépítésről és az ország fejlesztéséről is ismert. Többek között az ő nevéhez fűződik Klosterneuburg alapítása is (1108). Erről az eseményről szól az a legenda, amely elmeséli, hogy Szűz Mária megjelent az őrgrófnak, és elvezette arra a helyre, ahol megtalálta felesége egy évvel korábban elvesztett fátylát. Ezen jelenés tiszteletére emelte azon a helyen Lipót a klosterneuburgi monostort. Később a települést kiterjesztve, itt rendezte be a központját is.
Monostorokat alapított még Heiligenkreuzban, Kleinmariazellben és Seitenstettenben, amelyet nagyrészt egy hatalmas kiterjedésű erdőség vesz körül. Ezen egyházépítő munkája eredményeként és Hunyadi Mátyás anyagi segítségével avatták szentté 1485-ben.
A városfejlesztés támogatásának tipikus példája Bécs, Klosterneuburg és Krems.
Az általa alapított klosterneuburgi monostorban temették el. Koponyáját egy díszes ereklyetartóban őrzik, egy főhercegi koronával a homlokán.
Névrokona, I. Lipót német-római császár uralkodása alatt lett Ausztria védőszentje Szent Kálmán helyett.
Ünnepe
Ünnepét november 15-én tartják. Ez Bécsben és Alsó-Ausztriában iskolaszüneti, de nem munkaszüneti nap.
Gyermekei
Első házasságából:
- Adalbert (? – 1138)
Második házasságából, németországi Ágnestől, I. Frigyes sváb herceg özvegyétől:
- IV. Lipót osztrák őrgróf
- II. (Jasomirgott) Henrik
- Berta, III. Henrik regensburgi gróf felesége
- Ágnes, II. Ulászló lengyel fejedelem felesége
- Ernest
- Freisingi Ottó, püspök és történetíró
- Konrád, Passau püspöke
- Elizabeth, II. winzenburgi Hermann felesége
- Judit, V. Vilmos monteferrati őrgróf felesége
- Gertrúd, II. Ulászló cseh király felesége
A Klosterneuburgi Krónika tanúsága szerint még több mint hét gyermeke volt, ám ők valószínűleg korán meghaltak.
Előző uralkodó: II. Lipót |
|
Következő uralkodó: IV. Lipót |