II. Henrik osztrák herceg
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
II. Henrik | |
Osztrák herceg | |
Uralkodási ideje | |
1141 – 1177 | |
Elődje | IV. Lipót |
Utódja | V. Lipót |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Babenberg-ház |
Született | 1107.[1][2] |
Elhunyt | 1177. január 13. (70 évesen) Bécs |
Nyughelye | skót templom Bécsben |
Édesapja | III. Lipót osztrák őrgróf |
Édesanyja | Németországi Ágnes bajor hercegnő |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Henrik témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. (Jasomirgott) Henrik (1107.[1][2] – 1177. január 13.) osztrák őrgróf (1141–1156), herceg (1156–1177), rajnai palotagróf (1140–1141), XI. Henrik néven bajor gróf (1141–1156).
III. Lipót fiaként először rajnai palotagróf lett. Később bajor gróffá és osztrák őrgróffá is koronázták öccse, IV. Lipót korai halála után. A Welfek és a Staufok a Német-Római Császárságért folytatott harcában az egyre nagyobb hatalomhoz jutó Staufok végül eltávolították a Welf X. (Büszke) Henrik bajor grófot és a Bajor Hercegséget támogatóiknak, a Babenbergeknek adományozták. Az új császár, I. Frigyes a gyenge lábakon álló békét azzal próbálta meg alátámasztani, hogy 1156. szeptember 8-án kiadta a Privilegium Minus-t, melyben visszaadta Bajorországot Büszke Henrik fiának, Oroszlán Henriknek és cserébe Ausztriát hercegségi rangra emelte és teljes mértékben függetlenítette Bajorországtól.
Apjától eltérően, aki Klosterneuburgban rendezte be a családi rezidenciát Henrik áthelyezte központját Bécsbe 1145-ben. Kiépítette a modern Ausztria fővárosát mely csak ekkor múlta felül Kremst, Melket vagy Klosterneuburgot. Ettől kezdve a történelem folyamán végig Bécs volt Ausztria fővárosa. 1147-ben felépül a Szent István-dóm, amely a város szembetűnő jelképe lett. 1155-ben Henrik felépítette a Schottenstift monostort, amelynek udvarában azóta is ott áll az első osztrák herceg szobra.
1142-ben Henrik feleségül vette Supplinburgi Gertrúdot, III. Lothár német-római császár unokahúgát. 1148-ban pedig Theodóra Komnénével, a I. Mánuel bizánci császár unokahúgával kötött házasságot. Mindkét házasság a Babenberg-dinasztia hatalmas befolyását mutatta Közép-Európában.
Henrik bátyja volt a híres krónikás Freisingi Ottó, nővére pedig Babenberg Judit, V. Vilmos monteferrati őrgróf felesége.
Az első herceg mellékneve, Jasomirgott, először a 13. században jelenik meg egy dokumentumban Jochsamergott formában. Jelentése tisztázatlan. Egy elmélet szerint a szó az arab nyelvből származik abból a korból amikor Henrik részt vett a második keresztes hadjáratban (1146). Egy népszerűbb teória szerint viszont a név a "Ja so mir Gott helfe" kijelentés összevonásából származott, melynek jelentése "Isten engem úgy segéljen".
Emlékezete
Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikk
Előző uralkodó: I. Rheinnecki Ottó |
|
Következő uralkodó: II. Stahlecki Hermann |
Előző uralkodó: IV. Lipót |
|
Következő uralkodó: nem volt |
Előző uralkodó: III. Konrád |
|
Következő uralkodó: XII. Henrik |
Előző uralkodó: nem volt |
|
Következő uralkodó: V. Lipót |