Huber István
| Huber István | |
 | |
| A budapesti piarista gimnázium tanárainak kirándulásán, a svábhegyi piarista üdülőben (Cassiciacum), 1939. szeptember 3. (Kanszky Márton felvétele) | |
| Született | 1891. március 12. Budapest |
| Elhunyt | 1982 Budapest (91 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Csemiczky Lívia |
| Gyermekei | Judit |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Huber István (Budapest, 1891. március 12. – Budapest, 1982) magyar festőművész, gimnáziumi rajztanár.
Élete
Budapesten született, és a középiskolát a VIII. kerületi főreálban, majd a II. kerületi főreálban végezte, ahol 1911-ben érettségizett. 1911/1912-ben önkéntes katona volt, majd beiratkozott az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol mesterei Révész Imre és Réti István voltak. Tanulmányai közben bejárta Olaszország, Ausztria, Németország és Svájc legfontosabb városait, és eljutott Párizsba is. Az első világháború kezdetétől, 1914. július 27-től ismét katonaként szolgált, egészen a háború végéig, 1918. november 11-ig. Megjárta a szerbiai és galíciai frontot is. Csapattisztként szerelt le, de kiképző is volt. A katonai szolgálat szüneteiben sikerült befejeznie a képzőművészeti főiskolát, ahol 1917-ben kapott diplomát.[1] A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 15-én kapott rajztanári kinevezést a budapesti piarista gimnáziumba, a nyugalomba vonuló Huszka József helyére, majd kinevezését 1919. szeptember 7-én megerősítették.[2] Egészen az iskola államosításig, 1948-ig a gimnázium tanára volt.
Lakóhelye eleinte a Mester utcában, majd Budán, a Szent János téren (a Horváth-kertnél), végül 1940-től a Váralja utca 15. szám alatt (a budai királyi palota alatt) volt.[3] Itt 1945. január 4-én kibombázták, és a pesti piarista gimnázium óvóhelyére menekült.[4]
Felesége csemicei Csemiczky Lívia (Lili, * 1913) volt, akit 1933. november 11-én vett feleségül,[5] lányuk Huber Judit (a későbbi Tiszamarty Krisztiánné).
Művészete
Tanári munkája mellett sokat dolgozott portréfestőként. Megfestette sok piarista tanártársa, így többek között Sík Sándor, Schütz Antal, Takáts Sándor, Balanyi György és Öveges József portréját is. 1921-től szerepelt fővárosi csoportos kiállításokon.
Egyéb
Már a kortársak is, valamint a lexikonok rendszeresen összekeverték Dési Huber István (1895–1944) festőművésszel, aki a kommunista mozgalom tagja volt, és expresszionista stílusban alkotott.[6]
Jegyzetek
- ↑ Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium levéltára, Régi levéltár (III.9.a), Személyi adatlapok
- ↑ Uo.
- ↑ A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora, 1929; 1939; 1940
- ↑ Historia Domus Pestiensis II:1864-1961: Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti Rendház levéltára, Régi (1950 előtti korszak (II.9.a), Lib. 13, p. 455.
- ↑ Pesti Hírlap, 1933. nov. 12., 20.
- ↑ Ez ügyben kibocsátott nyilatkozata: Friss Újság 41. (1934): 39. (febr. 18.) 9. o.)
Források
- Huber István a Kieselbach Galéria lexikonjában
További információk
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., [Bp., 1937]
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona, Kállainé Virágh Irén, [Nyíregyháza], 1997
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit, Akadémiai Kiadó, Bp., 1965–1968
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp., [1932]
