Gömöry Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Farkasven (vitalap | szerkesztései) 2021. április 17., 17:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Vitéz Gömöry Árpád
Született1882. május 28.
Hatvan,
Elhunyt1943. augusztus 13.(61 évesen)
Budapest,
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségenémet, magyar
HázastársaLanghoffer Aranka (18931979)
GyermekeiGömöry József
Foglalkozásatábornok (vezérőrnagy)
SablonWikidataSegítség

Vitéz Gömöry Árpád József Mihály (Hatvan, 1882. május 28.Budapest, 1943. augusztus 13.) magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Borsod-Gömör vármegye-, majd Észak-Pest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja, író.[1][2]

Élete

Régi dobsinai ágostai hitvallású polgári család sarja, amely 1326 óta szabadon űzte a bányászatot. Apja, Gömöry József (1844–†?), dobsinai születésű mozdonyvezető, anyja, a vágbesztercei születésű római katolikus Politzer Mária Jozefina (1864–†?) volt; anyja, Politzer Mária 1922-ben vezetéknevét "Nagyra" magyarosította meg.[3] Apai nagyszülei Gömöry Simon (18131879), dobsinai vasgyári tiszt,[4] és Eltscher Zsuzsanna (18171887),[5] dobsinai lakosok voltak. Gömöry Árpádot apja vallásában az ágostai hitvallásában keresztelték meg Hatvanban. Leánytestvére, Gömöry Vilma (18851962)[6] színésznő volt. Gömöry Árpád másodfokú unokatestvérei: Gömöry Anna (1874-1946), kereskedőasszony, aki a jómódú római katolikus budapesti nagypolgári Lenz család sarjához, Lenz Gyula (1848-1910) nagykereskedőhőz ment férjhez,[7] valamint húga, Gömöry Irén (18881958) asszony, akinek a férje, dr. Lux Gyula (18841957) tanár, nyelvész, tanügyi főtanácsos, tartalékos hadnagy, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója.

Mint százados Gömöry Árpád és a 39. gyalogezred géppuskás századának parancsnoka 1914. szeptember 11.én Lesmowice-nél (Galicia) és mint a 3. honvéd huszárezred II. lövészosztályának parancsnoka, 1916. július 6-án Galusia-nál vívott harcokban tanúsított vitéz magatartásáért.[8] 1914 novemberében a Bronz Katonai Érdemérmet a Katonai Érdemkereszt szalagján adományozták részére. 1915 júliusában az Ezüst Katonai Érdemérmet is megkapta, amelyet 1916 októberében másodízben is kiérdemelt. 1915 májusában a III. o. Katonai Érdemkereszt a hadi-díszítménnyel és kardokkal kitüntetést kapta, 1916-ban pedig a III. o. Vaskorona Rend a hadi-díszítménnyel és a kardokkal kitüntetést is kiérdemelte. Ezen felül a háború során a német II. o. Vaskereszttel is kitüntették. A háború után is aktív katonatiszt maradt.

Az 1920-as évektől Gömöry Árpád, Sztehlo Zoltán és dr. Lux Gyula mellett igen tevékeny kutatást végzett dobsinai történelmi témákról; több ízben tanulmányokat is adtak ki. Gömöry Árpád dr Lux Gyulával együtt, a "Dobsinai Társaskör" alapító tagja és vezetője volt.

1932. szeptember -től 1935. május 1-ig a miskolci 13. honvéd gyalogezred parancsnoka. 1936. november 1-jével tábornokká nevezték ki.

Házassága és gyermekei

1914. október 29-én feleségül vette Felsősajón az ágostai hitvallású Langhoffer Aranka Jusztinát (*Felsősajó, Gömör és Kishont vármegye, 1893. augusztus 3. –†Budapest, 1979. március 14.),[9][10] akinek a vér szerinti szülei Rath Károly rézöntő és Sztankovics Julianna voltak. Szülei korai halála után a keresztszülei, Langhoffer József, felsősajói földbirtokos és Sztankovics Zsuzsanna (1864-1932) örökbe fogadták.[11] A házasságukból született:

Jegyzetek