Gótikus székesegyház (Eger)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Alensha (vitalap | szerkesztései) 2021. április 5., 14:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Magyarország elpusztult építményei kategória hozzáadva (a HotCattel))
Gótikus székesegyház
EgyházmegyeEgri főegyházmegye
TelepülésEger
Elhelyezkedése
Gótikus székesegyház (Magyarország)
Gótikus székesegyház
Gótikus székesegyház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 16″, k. h. 20° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 16″, k. h. 20° 22′ 48″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gótikus székesegyház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Szent István által 1004 körül alapított Egri egyházmegye első székesegyházát a Várdombon, a püspöki palota közelében emelték. A lerombolt templomnak csak alapfalai maradtak meg; ezek a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg.

Története

A székesegyház elődje egy 11. századi, román stílusú rotunda volt, aminek makettje a vártörténeti kiállításon látható. A kis körtemplom falait sárba rakott kőből építették; keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.

A háromhajós, eredetileg román stílusú székesegyházat feltehetően Szent László király idején, a 11. század végén építették. A templomot Szent János evangélista tiszteletére szentelték fel, és ezért a 14. századi krónikák a várat is Szent János evangélista váraként említik.

A templomot a tatárok lerombolták; a 13. század második felében kibővítve, késő román stílusban építették újjá.

A székesegyházat a 14. században immár gótikus stílusban bővítették tovább, majd a 15. században egy új, hatalmas, háromhajós székesegyház építésébe is belekezdtek, ennek azonban csak a keleti része készült el. (Ha az egészet felépítették volna, Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb temploma lehetett volna.)

A feliből-harmadából elkészült székesegyház már álló szentélyfalaiból alakították ki 1537 és 1548 között, a vár Alessandro Vedani vezette átépítésekor a hatalmas Szentély-bástyát.

Látnivalók

A 11. század végéről fennmaradt töredékek közül többet is bemutatnak a Dobó István Vármúzeum vártörténeti állandó kiállításán:

  • furatos, rozettás, palmettákkal díszített, faragott oszlopfej (kora középkori kőfaragó művészetünk egyik legszebb emléke);
  • figurális részletek az egyik bejárat íves timpanonjában stb.

A késő román bővítés idejéből is több díszes töredéket tártak fel; közülük kiemelkedik az 1300(?) táján, bükki fehér mészkőből készült faragvány. Ennek növényi ornamensei között a görög-római mitológiából ismert, a középkorban azonban ritkán ábrázolt, szőlőt szedő faun figurája is feltűnik.

Valószínűleg az 1420-as években készült Alexandriai Szent Katalin arannyal, kékkel és pirossal festett, gazdagon redőzött ruhájú, fej nélkül is felemelően szép szobra — a 4. században mártírhalált halt királylány a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt.

A székesegyház újjáépítése

Az egri vár nagyszabású felújítási terveiben a székesegyház 15. századi alakjában történő újjáépítése is szerepel.[1]

Jegyzetek

Források

Sablon:Csonk-épít