Gázai csata

Gázai csata
Konfliktus	Keresztes háborúk
Időpont	1244. október 17.
Helyszín	Gáza (ma Palesztina) mellett, Hiribjah falunál
Eredmény	Egyiptomi–hvarezmi győzelem a keresztények és szír szövetségeseik fölött
Szemben álló felek
Jeruzsálemi Királyság  Templomos Lovagrend  Johannita Lovagrend  Német Lovagrend Szíria Hvárezmiek Türkök Mongolok Perzsák Egyiptom
Parancsnokok
IV. Valter brienne-i gróf † Az-Záhir Bajbarsz szultán
Szemben álló erők
10 000 gyalogos 1000 lovag 5000 lovas 6000 gyalogos
Veszteségek
több mint 10 000 fő Ismeretlen
Térkép
Gázai csata Pozíció Palesztina térképén
é. sz. 31° 36′ 21″, k. h. 34° 32′ 47″31.60576667, 34.54635833
A Wikimédia Commons tartalmaz Gázai csata témájú médiaállományokat.

A gázai csata 1244. október 17-én az egyesült szír-keresztény seregek, illetve a Hvárezmi Birodalom felől betörő nagyobbrészt türk, s mellettük mongol, valamint perzsa lovashadak és a velük szövetséges egyiptomiak közt lezajlott ütközet.

A csata előzménye

Miután a mongolok megdöntötték a Hvárezmi Birodalom hatalmát, amely Perzsiát is uralta, nagy tömeg menekült el Közép-Ázsiából és az iráni területekről, amelyhez mongolok is csapódtak zsoldosként. Az 1240-es években szövetségre léptek Egyiptom szultánjával, asz-Szálih Ajjúbbal, aki zsoldosként bérelte fel őket.

A betolakodók, akik magukat hvárezmiek-nek (Khwarezmiyya) nevezték, 1244. július 11-én elfoglalták és feldúlták Jeruzsálemet. Miután augusztus 23-án a citadella is megadta magát, a zsoldosok tovább vonultak dél felé, hogy egyesüljenek a szultán seregével.
A keresztény államok és a muzulmán szíriai fejedelmek egy időre félretették nézeteltérésüket, és együtt szövetséget kötöttek a szultán ellen.

Tragédia Gázánál

Gázától északnyugatra csaptak össze az ellenséggel. A szövetségeseket Valter brienne-i gróf vezette. A véres küzdelem során a damaszkuszi sereg – ami a keresztények bal szárnyát képezte – komoly veszteségeket szenvedett és megfutamodott. A keresztesek viszont keményen helytálltak, de az egyiptomiak a hátukba kerültek. A küzdelmet viszont a perzsa lovasok keresztény lovasság ellen folytatott harca döntötte el a jobb szárnyon. A borzalmas vérontásban a 10 000 fős keresztes gyalogságból mintegy nyolcszázan tudtak megmenekülni. Több mint 5000 halott maradt a csatatéren, kb. 4000 ember fogságba esett. Odaveszett 365 johannita, 397 teuton és 310 templomos lovag.

A keresztes államok válsága

A gázai vereséggel végleg elveszett Jeruzsálem visszafoglalásának reménye. Bajbarsz szultán később a türkök ellen fordult, és egy csatában megsemmisítette őket. 1260-ban, amikor a mongolok újabb vereséget mértek a moszlimokra, a keresztények új reményekkel szálltak harcba a keletről jött „pogányok” ellen, de a döntő csatában katasztrofális vereséget szenvedtek.

Források

• Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Csaták kislexikona, Maecenas 2000.
• Vajda Tamás: A német lovagrend szentföldi és erdélyi szereplése.