Gwynedd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gwynedd
Gwynedd fields.jpg
A Tremadog-öböl látképe
Gwynedd címere
Gwynedd címere
Gwynedd zászlaja
Gwynedd zászlaja
Közigazgatás
Ország  Wales
Megyeszékhely Caernarfon
Legnagyobb település Bangor
ISO-kód GB-KEN
ONS-kód 00NC
Népesség
Teljes népesség 118 400 fő (2007) +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
A walesi nyelv elterjedtsége 68,7 %
Földrajzi adatok
Terület 2548 km²
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Wales Gwynedd locator map.svg
Gwynedd tanácsának weboldala

Gwynedd megye Északnyugat-Walesben. Gwynedd Királyságáról kapta a nevét. Bár földrajzilag az egyik legnagyobb megye Walesben, lakosságát tekintve ritkán lakott. A lakosság nagy része walesi anyanyelvű. A „Gwynedd” név történelmileg és kulturálisan nagyjából Wales egész északi részére is vonatkozott, egykor itt terült el valahol Gwynedd királysága.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gwynedd domborzati térképe

A szűkebben értelmezett Gwynedd területe mindössze 1130 km² (Világjárók), magában foglalja a Llŷn-félszigetet (Lleyn-félsziget) és a Snowdownia Nemzeti Park nagy részét. Négy vára — I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban gyűjtőnéven — a Világörökség része. Itt magaslik Wales legmagasabb hegye, az 1085 m-es Snowdon.

Északnyugati partjait a Menai-szoros választja el Anglesey szigetétől.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gwynedd 1974 és 1996 között

Gwynedd független kelta királysága az 5. században alakult, miután a a rómaiak kivonultak Britanniából. A királyság a 13. századig, állt fenn; ekkor I. Eduárd angol király bekebelezte Waleset. A modern Gwynedd egyike volt a nyolc, 1974. április 1-jén megalkotott walesi megyének.

A megye magába foglalta Anglesey, Caernarfonshire és Merionethshire korábbi megyéket és Denbighshire alábbi településeit: Llanrwst, Llansanffraid Glan Conwy, Eglwysbach, Llanddoget, Llanrwst Rural és Tir Ifan.

A megyét öt járásra osztották: Aberconwy, Arfon, Dwyfor, Meirionnydd és Anglesey.

Az 1994-es Local Government (Wales) Act 1996. április 1-jén eltörölte az 1974-es megyerendszert, területét újra felosztották. Anglesey független lett, Aberconwy (amely magába foglalta a korábbi Denbighshire-részeket) az újonnan alkotott Conwy County Borough lett. A maradék részek: Caernarfonshire és Merionethshire. A tanács első dolga volt a területet átnevezni Gwyneddnek 1996. április 2-án.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb városok és lakosságuk (2001):

Név Lakosság (2001)
Bala 1980
Bangor[1] 21735
Barmouth 2230
Bethesda 4327
Blaenau Ffestiniog 5000
Caernarfon 9611
Criccieth 1826
Dolgellau 2678
Ffestiniog 4830
Harlech 1952
Nefyn 2619
Porthmadog 4187
Pwllheli 3861
Tywyn 2864

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wylfában atomerőmű üzemel.

Walesi nyelvű lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001 előtt a walesi anyanyelvűek száma megfogyatkozott, majd újra nőni kezdett. 2001-ben a lakosság egyötöde (20,5%) nyilatkozott úgy, hogy folyékonyan beszél walesiül. A walesi nyelvet (valamilyen szinten) beszélők száma az 1991-es 72,1%-ról 2001-re 68,7%-ra esett. 2003-ban egy iskolai kutatás kimutatta, hogy a 3 és 15 év közötti gyerekek 94%-a beszél walesiül.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005-ben megválasztott parlamenti képviselők:

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres gwyneddiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Eduárd király várai és városfalai:

Snowdownia Nemzeti Park — a Snowdon csúcsára fogaskerekű vasút visz föl.

  • Ffestiniogi keskeny nyomtávú hegyivasút.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A lakosság 2008-as adat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gwynedd témájú médiaállományokat.