Gwynedd
| Gwynedd | |||
 |
|||
| A Tremadog-öböl látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Wales |
||
| Megyeszékhely | Caernarfon | ||
| Legnagyobb település | Bangor | ||
| ISO-kód | GB-KEN | ||
| ONS-kód | 00NC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 118 400 fő (2007) +/- | ||
| Népsűrűség | 46 fő/km² | ||
| A walesi nyelv elterjedtsége | 68,7 % | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2548 km² | ||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 |
|||
| Gwynedd tanácsának weboldala | |||
Gwynedd megye Északnyugat-Walesben. Gwynedd Királyságáról kapta a nevét. Bár földrajzilag az egyik legnagyobb megye Walesben, lakosságát tekintve ritkán lakott. A lakosság nagy része walesi anyanyelvű. A „Gwynedd” név történelmileg és kulturálisan nagyjából Wales egész északi részére is vonatkozott, egykor itt terült el valahol Gwynedd királysága.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Itt található a Llŷn-félsziget és a Snowdownia Nemzeti Park nagy része.
Története [szerkesztés]
Gwynedd Királysága egy független királyság volt a római időktől egészen a 13. századig, amikor Anglia bekebelezte Waleset. A modern Gwynedd egyike volt annak a nyolc walesi megyének, amelyeket 1974. április 1-jén alkottak meg.
A megye magába foglalta Anglesey, Caernarfonshire és Merionethshire korábbi megyéket és Denbighshire alábbi településeit: Llanrwst, Llansanffraid Glan Conwy, Eglwysbach, Llanddoget, Llanrwst Rural és Tir Ifan.
A megye öt járásra volt osztva: Aberconwy, Arfon, Dwyfor, Meirionnydd és Anglesey.
Az 1994-es Local Government (Wales) Act 1996. április 1-jén eltörölte az 1974-es megyerendszert, területét újra felosztották. Anglesey független lett, Aberconwy (amely magába foglalta a korábbi Denbighshire-részeket) az újonnan alkotott Conwy County Borough lett. A maradék részek Caernarfonshire és Merionethshire néven. A tanács első dolga volt a területet átnevezni Gwyneddnek 1996. április 2-án.
Települések [szerkesztés]
A legnagyobb városok és lakosságuk (2001):
| Név | Lakosság (2001) |
|---|---|
| Bala | 1980 |
| Bangor[1] | 21735 |
| Barmouth | 2230 |
| Bethesda | 4327 |
| Blaenau Ffestiniog | 5000 |
| Caernarfon | 9611 |
| Criccieth | 1826 |
| Dolgellau | 2678 |
| Ffestiniog | 4830 |
| Harlech | 1952 |
| Nefyn | 2619 |
| Porthmadog | 4187 |
| Pwllheli | 3861 |
| Tywyn | 2864 |
Walesi nyelvű lakosság [szerkesztés]
2001 előtt a walesi anyanyelvű beszélők száma megfogyatkozott, 2001 után először volt tapasztalható növekedés. 2001-ben a lakosság egyötöde (20,5%) nyilatkozott úgy, hogy folyékonyan beszél walesiül. A lakosság 28%-a érti meg a walesi nyelvet. A walesi nyelvet (valamilyen szinten) beszélők száma az 1991-es 72,1%-ról 2001-re 68,7%-ra esett. 2003-ban egy iskolai kutatás kimutatta, hogy a 3 és 15 év közötti gyereke 94%-a beszél walesiül.
Politika [szerkesztés]
2005-ben megválasztott parlamenti képviselők:
- Elfyn Llwyd (Plaid Cymru)
- Betty Williams (Munkáspárt)
- Hywel Williams (Plaid Cymru)
Oktatás [szerkesztés]
Híres emberek [szerkesztés]
- Wayne Hennessey labdarúgó (Wolverhampton Wanderers)
- Owain Fôn Williams labdarúgó
- Duffy soul énekesnő
- Bryn Terfel operaénekes
- Hedd Wyn (Ellis Evans), költő
- Bryn Fôn énekes, színész
- Clough Williams-Ellis építész
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A lakosság 2008-as adat.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
