Grand Hotel Aranybika
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Grand Hotel Aranybika | |
_2.jpg) | |
| Település | Debrecen |
| Cím | Piac u. 11-15 |
| Építési stílus | szecesszió |
| Építész(ek) | Hajós Alfréd |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | szálloda |
| Tulajdonos | Mathias Corvinus Collegium |
| Elhelyezkedése | |
 Grand Hotel Aranybika
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 50″, k. h. 21° 37′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 50″, k. h. 21° 37′ 26″ | |
 | |
| Grand Hotel Aranybika weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grand Hotel Aranybika témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Grand Hotel Aranybika Magyarország egyik legpatinásabb szállodája.
Fekvése
Debrecenben, a Bajcsy-Zsilinszky és a Piac utca sarkán, a Kossuth tér mellett áll.
Története
Az 1536 óta Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város. 1699-ben az épületet fogadónak alakították ki, 1799-ben pedig emeletet húztak fel rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.
1882-ben Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek.[1] A megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották. Helyére 1915-ben épült fel az eklektikus stílusban tervezett épület. A terveit Hajós Alfréd építészmérnök készítette, aki 1896-ban, az athéni olimpián hazánk első olimpiai bajnoka volt. Emlékét tábla örökíti meg a szálló előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették.
A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertterem is. Nevét Bartók Béláról kapta, aki több hangversenyt adott itt.
A szállodát 1976-ban egy új szárnnyal egészítették ki, amely megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz.
Az Aranybikában megszállt hírességek: Esterházy Antal generális, Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia), Móricz Zsigmond (az utolsó regényét itt írta), Horváth Árpád színiigazgató; a második világháború után dálnoki Miklós Béla kormányfő, Vásáry István és Nagy Imre miniszterek; az utóbbi időkben Bruno Kreisky osztrák és Helmut Kohl német kancellár.
A korábbi üzemeltető Cívis Hotels Zrt. felszámolása 2010-ben kezdődött. Az épületet árverésre bocsátották, 3 év után talált új tulajdonosra Boros József személyében. 2015-re – a szálló 100 éves évfordulójára – tervezik a teljes felújítás befejezését. Az Aranybika a felszámolás és a tulajdonosváltás óta is folyamatosan üzemel.[2][3]
Jegyzetek
- ↑ Aranybika. Civiskultura.hu - Debrecen. [2013. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 28.)
- ↑ https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/07/19/evekig_huzodhat_a_civis_hotels_felszamolasa/
- ↑ http://www.dehir.hu/debrecen/boros-jozsef-ujra-a-regi-fenyeben-ragyog-majd-az-aranybika/2013/01/10/