Grand Hotel Aranybika
| Grand Hotel Aranybika | |
_2.jpg) | |
| Hotel-kategória | 4 csillag |
| Ország | Magyarország |
| Település | Debrecen |
| Cím | Piac u. 11-15 |
| Építési stílus | szecessziós építészet |
| Építész(ek) | Hajós Alfréd |
| Üzemi adatok | |
| Tulajdonos | Mathias Corvinus Collegium |
| Szobák száma | 179 |
| Lakosztályok száma | 26 |
| Elhelyezkedése | |
 Grand Hotel Aranybika
Pozíció Debrecen belvárosa térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 50″, k. h. 21° 37′ 26″47.530500°N 21.624000°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 50″, k. h. 21° 37′ 26″47.530500°N 21.624000°E | |
 | |
| Grand Hotel Aranybika weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grand Hotel Aranybika témájú médiaállományokat. | |
A Grand Hotel Aranybika Debrecen és Magyarország egyik legpatinásabb szállodája. A Bajcsy-Zsilinszky utca és Piac utca sarkán, a Kossuth tér mellett áll.
Története
[szerkesztés]
Az 1536 óta Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben vásárolta meg a város. 1699-ben az épületet fogadónak alakították ki, 1799-ben pedig emeletet húztak fel rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.
1882-ben Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek.[1] A megnövekedett igények miatt 1913-ban ezt lebontották. Helyére 1915-ben épült fel az eklektikus stílusban tervezett épület. A terveit Hajós Alfréd építészmérnök készítette, aki 1896-ban, az athéni olimpián hazánk első olimpiai bajnoka volt. Emlékét tábla örökíti meg a szálló előterében. Mérnöktársa Villányi Lajos volt. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették.
1926. október 6-án Debrecen város nevezetessége és legnagyobb szállója, a Bikaszálló, aznap délben ismeretlen okból kigyulladt. A lángok a födém alatti lakrészekben robbantak ki és a hatalmas zsúptetőnek a középső része egyhamar parázslott. A hatalmas vendéglő egy régmúlt nevezetességű régebbi pihenőhelyen épült és valódi épületegyüttes, melyben étterem, kávézó, gőzfürdő, mozi és színház található. Az építményt pár héttel korábban vette át a felsőszölnöki születésű Láng Imre, az aradi Fehér-keresztszálloda akkori bérlője. A tűz csupán a padlás egy részét emésztette el és az épületben található létesítmények folytatták tevékenységüket.[2] 1931-re az Arany Bika világvárosi nagyüzemmé amióta Láng Imre és társa, illetve egyben a sógora bozzai Bozzay Lajos vették át az éttermek bérletét.[3]
A közel 500 ágyas, négycsillagos szállodában helyet kapott egy koncertterem is. Nevét Bartók Béláról kapta, aki több hangversenyt adott itt.
A szállodát 1976-ban egy új szárnnyal egészítették ki, amely megjelenésében nem illeszkedik a régi szárnyhoz.
Az Aranybikában megszállt hírességek: Esterházy Antal generális, Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia), Móricz Zsigmond (az utolsó regényét itt írta), Horváth Árpád színiigazgató; a második világháború után dálnoki Miklós Béla kormányfő, Vásáry István és Nagy Imre miniszterek; az utóbbi időkben Bruno Kreisky osztrák és Helmut Kohl német kancellár.
Tulajdonosváltások
[szerkesztés]A korábbi üzemeltető Cívis Hotels Zrt. felszámolása 2010-ben kezdődött. Az épületet árverésre bocsátották, 3 év után talált új tulajdonosra Boros József személyében. 2015-re – a szálló 100 éves évfordulójára – készültek el a felújítással. Az Aranybika a felszámolás és a tulajdonosváltás óta is folyamatosan üzemel. Az új szárnyban 131 szoba, a régi szárnyban 48 szoba, 10 stúdió, 12 apartmannal és 4 luxuslakosztállyal várja vendégeit[4][5]
2021. május 6-án jelentette be Orbán Balázs, hogy a Mathias Corvinus Collegium megvásárolta a szállodát és az új szárny felújítását tervezi.[6]
További információ
[szerkesztés]- Aranybika (Piac utca 11–15.)- CívisGIStory
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Aranybika. Civiskultura.hu - Debrecen. [2013. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 28.)
- ↑ Erdélyi Hirlap, 1926. október (10. évfolyam, 2495-2521. szám)1926-10-10 / 2503. szám
- ↑ Debreczeni Ujság, 1931. augusztus (35. évfolyam, 170-194. szám)1931-08-15 / 182. szám
- ↑ https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/07/19/evekig_huzodhat_a_civis_hotels_felszamolasa/
- ↑ http://www.dehir.hu/debrecen/boros-jozsef-ujra-a-regi-fenyeben-ragyog-majd-az-aranybika/2013/01/10/
- ↑ Dehir.hu: Új tulajdonosa van a debreceni Hotel Aranybikának, bejelentették a szálloda felújítását – fotókkal, videóval (magyar nyelven). www.dehir.hu. (Hozzáférés: 2021. november 13.)