Grace Kelly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DanjanBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 10., 17:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (egyért AWB)

Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
Grace Kelly
Életrajzi adatok
Születési névGrace Patricia Kelly
Született1929. november 12.
Philadelphia, Pennsylvania
Elhunyt1982. szeptember 14. (52 évesen)
Monte-Carlo, Monaco
SírhelyCathedral of Our Lady Immaculate
HázastársaIII. Rainier herceg
GyermekeiII. Albert herceg
Stefánia hercegnő
Karolina hercegnő
Pályafutása
Iskolái
  • American Academy of Dramatic Arts
  • Neighborhood Playhouse Színházi Iskola
Aktív évek1950–1956
Műfajokwestern
Díjai
Oscar-díjlegjobb női főszereplő
Vidéki lány (1954)
Golden GlobeLegjobb női mellékszereplő
Mogambo (1952)
Legjobb női főszereplő
Vidéki lány (1954)
További díjak
Grace Kelly aláírása
Grace Kelly aláírása
Grace Kelly IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
Sablon • Wikidata • Segítség

Grace Kelly, születési nevén Gracia Patricia Kelly (Philadelphia, 1929. november 12. – Monte-Carlo, 1982. szeptember 14.), Oscar-díjas amerikai színésznő, aki 1956. április 18-án összeházasodott III. Rainer monacói uralkodó herceggel. Az uralkodói család tagjaként a Grácia hercegné nevet viselte, s lett a jelenlegi uralkodó, II. Albert monacói herceg édesanyja. Ő volt a második, színésznőből lett monacói hercegné, Ghislaine Dommanget után.

Család

Grace Kelly Philadelphiában született, az ír-amerikai idősebb John Brendan Kelly és a német származású Margaret Katherine Maier Kelly gyermekeként. Szigorú római katolikus neveltetésben részesült. Nevét apja korán elhunyt nővéréről kapta. Családja országszerte népszerű és ismert volt. Apja önerőből lett milliomos, evezősként három olimpiai aranyérmet nyert, és politikailag is aktív volt. Grace Kelly bátyja, ifjabb John Brendan Kelly szintén elismert evezős volt, aki az 1956. évi nyári olimpiai játékokon nyert bronzérmét adta húgának esküvői ajándékként. A kislány Grace katolikus nevelést kapott, korán elkezdett balettezni, és színésziskolába járt. Szülei tőle várták a legkevesebbet, apja mindig is Grace nővérében, Peggyben látta a reményt. Grace-t a családban „rút kiskacsának”, vagy egyszerűen csak „kis vakaréknak” nevezték.

Testvérei:

  • Margaret Katherine (Peggy), 1925. június 13. - 1991. november 23.
  • ifjabb John Brendan (Kell), 1927. május 24. - 1985. május 2.
  • Elizabeth Anne (Lizanne), 1933. június 25. - 2009. november 24.

Karrier

Családja rosszallása ellenére Grace Kelly mindenképpen színésznő szeretett volna lenni, és Hollywoodba költözött. Pályája modellkedéssel indult, majd 22 évesen szerepelt első, Fourteen Hours („Tizennégy óra”, 1951) című filmjében. Ezután következett a Délidő (1952), majd a Mogambo (1953), ami a kenyai dzsungelben játszódik, és egy szerelmi háromszögről szól Grace Kelly, Clark Gable és Ava Gardner között. Gable és Kelly között a kamerák mögött is folytatódott a viszony, melyet Kelly így kommentált: „Mi mást tehet az ember lánya, ha egyedül van egy sátorban Afrika közepén Clark Gable-lel?”

A filmben játszott szerepért a legjobb női mellékszereplő díjra jelölték, de azt végül Donna Reed kapta a Most és mindörökkében játszott szerepéért.

Alfred Hitchcock három filmjében is szerepelt, a Gyilkosság telefonhívásra, a Hátsó ablak és a Fogjunk tolvajt! címűekben. 1955-ben megkapta a legjobb női főszereplő Oscar-díját a Vidéki lány-ban nyújtott alakításáért. Utolsó filmje a Felső tízezer (1956) volt. Esküvője után még többször megkeresték filmszerepekkel (például Alfred Hitchcock a Marnie címszerepével), ám Rainier herceg és Monaco népe ellenezte a további filmezést.

Találkozás a monacói herceggel

Grace Kelly életében a legnagyobb változást a monacói herceggel történt megismerkedése jelentette. 1955. április 5-én került sor a herceg és Grace találkozójára. Egész Franciaországban áramkimaradás volt egy sztrájk miatt, a cannes-i Carlton Hotel is áram nélkül maradt. Grace lezuhanyzott, hajat mosott, de a hajszárító nem működött. A szobalány nem tudta kivasalni Grace ez alkalomra készített ruháját, egy rózsaszín-bézs kosztümöt. Ugyanakkor Grace szobájában megszólalt a telefon: a Paris Match fotósai az előszobában vártak rá. Kelly letette a kagylót. A következő híváskor azzal fenyegetőzött, hogy kiköltözik a szállodából. Szerencsére azonban ott voltak a barátok: Rupert Allan a Look divatmagazin kiadója azon nyomban nekilátott, hogy megnyugtassa a felháborodott filmcsillagot.

Végül is ő hívta meg Grace-t Cannes-ba, hogy cikket készítsen a herceggel való találkozásáról. Grace volt a lap sikerének garanciája: minden alkalommal, amikor képe egy amerikai magazin címlapján szerepelt, megugrott az eladott példányok száma. De ezen a bizonyos napon nem lehetett szót érteni Grace-szel. „Megtanulok-e valaha is nemet mondani?” - mérgelődött. A helyzetet egy bizonyos Miss Gladys mentette meg, az MGM marketingfelelőse. Kerített egy művirág koszorút, ami eltakarta Grace zilált frizuráját. Kelly az eredetileg felvenni készült, de összegyűrődött bézs kosztüm helyett egy rózsás mintájú, hosszú ujjú ruhát vett fel, melynek szoros felsőrésze volt, és bővülő, lágyan omló selyemszoknyája minden lépésnél suhogott. „És most így jelenjek meg az előtt a hogyishívják herceg előtt? Félelmetesen nézek ki.” - duzzogott Grace. A Cannes-ból Nizzáig vezető úton Grace továbbra is ideges volt. A herceggel délután két órára volt megbeszélve a találkozó. Mivel késésben voltak, Miss Gladys száguldott a kanyargós tengerparti úton. Monacóba érkezvén sem szakadt vége a megpróbáltatásoknak. Az a hír várta őket, hogy a herceg egy órát késni fog. A Paris Match fotósai csak nagy küzdelem árán tudták megakadályozni, hogy Grace ne forduljon azonnal sarkon. A herceg végül két órás késéssel érkezett. Grace épp ekkor készült távozni.

A színésznő már túl volt a palotalátogatáson, amivel a várakozás idejét próbálták számára kellemessé tenni. De a herceg egy szempillantás alatt úgy elvarázsolta, hogy még egyszer megtette vele a körutat. A herceg elődeiről mesélt és arról beszélt, hogyan uralkodik a törpeállamban. Az utolsó képek a palota előtti lépcsősoron készültek. A herceg és Kelly a találkozás után hosszú ideig leveleztek egymással. Grace eleinte közömbösen viselkedett a herceggel, majd jobban megismerte, és beleszeretett. A herceg decemberben úgy döntött: hivatalosan is megkéri Grace kezét. Az apa, Jack Kelly el volt ragadtatva tőle és lenyűgözte az a mesebeli lehetőség, hogy lánya egy igazi herceg felesége legyen. Az eljegyzésre 1955. decemberének végén került sor New Yorkban. Esküvőjüket 1956. április 19-ére tűzték ki. Grace Kelly ekkor 27, míg III. Rainier herceg 33 éves volt.

Hercegné

Grace Kelly és William Holden a Toko-ri hídjaiban (1954)

A hollywoodi mendemondák szerint Grace Kellynek számos kapcsolata volt a monacói herceggel kötött házassága előtt, Clark Gable-en kívül többek között Cary Granttel, David Nivennel, Bing Crosbyval, Ray Millanddel és William Holdennel. III. Rainier herceg korábban a francia filmsztárnak, Gisèle Pascalnak udvarolt évekig, ám szakítottak, állítólag azután, hogy a színésznőről kiderült, nem lehet gyermeke (erre mellesleg rácáfolt, miután később férjhez ment és fia született). A hercegnek viszont szüksége volt utódra a hercegi cím továbbörökítéséhez. Katolikus neveltetése és azon képessége, hogy gyerekeket szüljön, Grace Kellyt ideális jelöltté tette a hercegnéi címre. 1956. áprilisában az „évszázad mesebeli esküvőjén” a fél világ részt vett. Ez volt az első olyan esküvői szertartás, amit a tévé Európában és Amerikában is közvetített.

Kelly április 12-én érkezett az MS Constitution nevű elegáns óceánjáró fedélzetén Monacóba. Kísérete 70 személyből állt. A hajó kikötése előtt III. Rainier Deo Juvante II nevű hajóján sietett menyasszonya elé. Fényképészek százai örökítették meg a megérkezés minden pillanatát, forgatócsoportok helikopterei köröztek a levegőben. A filmezés jogát az MGM stúdió szerezte meg. Az esküvőről készített filmet két héten belül már a mozik is vetítették. A menyasszony csomagjainak tartalmáról a Paris Match nyolc oldalnyi képet közölt. Kelly ruhatárát Eleanor Lambert divattervező állította össze.

A polgári esküvőt 1956. április 18-án tartották a palota tróntermében. Először felolvasták a herceg mind a száznegyvenkét címét. További százharmincnégy címet Grace igenje után soroltak fel. A házassági szerződés mellett még ott volt a hozományról kötött megállapodás: kétmillió amerikai dollárban egyeztek meg. Ennek felét maga Grace fizette hollywoodi gázsijából, másik felét apja. A következő napon, április 19-én folytatódott a ceremónia a templomi esküvővel, a monacói Szent Miklós-katedrálisban. Az esküvő utáni évek viszonylagos boldogságban teltek, noha Grace egész további életében nem tudta feldolgozni, hogy a színészetet abba kellett hagynia.

A hercegi párnak három gyermeke született:

Halála

Grace Kelly sírja

1982. szeptember 13-án, 52 éves korában Grace hercegné autóbalesetet szenvedett Monacóban. Feltehetően vezetés közben agyvérzést kapott, melyet egy röntgenfelvétel mutatott ki. Súlyos agykárosodást szenvedett. Férje összeomlott a hírtől. Kérésére az orvosok lekapcsolták a lélegeztetőgépről. A vele utazó Stephanie hercegnő könnyebb sérüléseket szenvedett. Grace Kelly 1956 és 1982 között, 26 éven át volt Monaco hercegnéje. A monacói Szent Miklós-katedrálisban helyezték örök nyugalomra, ugyanúgy, mint III. Rainier herceget, aki 2005-ben, 56 év uralkodás után hunyt el.

Grace Kelly és Magyarország

Kelly egyik utolsó filmje, 1956-ban A hattyú volt, mely Molnár Ferenc regényéből készült.

Grace Kelly 1972 februárjában Budapestre érkezett az Elizabeth Taylor angol színésznő 40. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségre.[3]

Könyvek

  • Bradányi Ivánː Grace Kelly. Egy hercegnő három élete; Artemis, Bp., 1991 (Világsztárok életrajza)
  • Bertrand Meyer-Stableyː Az igazi Grace Kelly. A monacói hercegnő regényes élete; ford. Hajós Katalin; Jószöveg Műhely, Bp., 2004
  • J. Randy Taraborrelliː Grace Kelly, a monacói hercegnő; ford. Reichenberger Andrea; Jokerex, Bp., 2004
  • Jeffrey Robinsonː Grace, Monaco hercegnője; ford. Dobos Lídia; Gabo, Bp., 2015 (Királyi házak)

Emlékezete

  • Sírját turisták százai keresik fel, filmjeit gyakran vetítik a tévében, valamint fia, II. Albert herceg számos kiállítást nyit meg édesanyjáról.
  • 1983-ban tévéfilm készült a fiatalkoráról, Monaco előtti életéről, Grace Kelly címmel.[4]
  • 1991 óta az ő nevét viseli egy kisbolygó: 9341 Gracekelly.
  • Az Angliában élő libanoni énekes, Mika legismertebb dalának címe Grace Kelly, melyet 2007-ben írt.
  • 2013-ban életrajzi film készült róla Grace - Monaco csillaga (Grace of Monaco) címmel.[5][6]

Filmjei

év cím szerep díjak, jelölések
1951 Fourteen Hours Louise Ann Fuller
1952 Délidő Amy Kane
1953 Mogambo Linda Nordley Oscar-díj a legjobb női mellékszereplőnek (jelölés)
Golden Globe a legjobb női mellékszereplőnek (nyertes)
1954 Gyilkosság telefonhívásra Margot Mary Wendice BAFTA-díj a legjobb női főszereplőnek (jelölés)
1954 Hátsó ablak Lisa Carol Fremont
1954 Vidéki lány Georgie Elgin Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (nyertes)
Golden Globe a legjobb női főszereplőnek – filmdráma (nyertes)
BAFTA-díj a legjobb női főszereplőnek (jelölés)
1954 Zöld tűz Catherine Knowland
1954 Toko-Ri hídjai Nancy Brubaker
1955 Fogjunk tolvajt Frances Stevens
1956 A hattyú Alexandra hercegnő
1956 Felső tízezer Tracy Samantha Lord

Jegyzetek

Források

További információk

Előző
Ghislaine Dommanget 		Monaco (uralkodó) hercegnéje


1956 – 1982

Következő
Charlene Wittstock
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Grace_Kelly&oldid=23544961”