Gladwyn Jebb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gladwyn Jebb
Született1900. április 25.[1][2][3][4][5]
Yorkshire
Elhunyt1996. október 24. (96 évesen)[1][2][3][4][5]
Halesworth
Állampolgársága
HázastársaCynthia Jebb (1929. január 22. – )[6][7]
Gyermekei
  • Miles Jebb, 2. Baron Gladwyn
  • Vanessa Mary Jebb
  • Stella Candida Jebb
SzüleiRose Chichester
Sydney Jebb
Foglalkozása
Tisztsége
  • az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkára (1945. október 24. – 1946. február 2.)
  • Permanent Representative of the United Kingdom to the United Nations, New York (1950–1954)
  • ambassador of the United Kingdom to France (1954–1960)
  • a Lordok Háza tagja (1960. április 12. – 1996. október 24.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (1966. május 2. – 1973. január 1.)
  • az Európai Parlament képviselője (1973–1976)
Iskolái
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • Companion of the Order of the Bath
  • Knight Grand Cross of the Royal Victorian Order
  • Szent Mihály és Szent György rend nagykeresztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Gladwyn Jebb témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hubert Miles Gladwyn Jebb, Gladwyn 1. bárója GCMG, GCVO, CB, PC (Yorkshire, 1900. április 25. – Halesworth, 1996. október 24.) kiemelkedő brit köztisztviselő, diplomata és politikus, aki 1945–46-ban öt hónapig az ENSZ megbízott főtitkáraként dolgozott.

Korai élete és karrierje[szerkesztés]

A yorkshire-i Firbeck Hallból származó Sydney Jebb fiaként a Sandroyd Schoolba és az Eton College-ba járt, mielőtt az oxfordi Magdalen College-ban végzett első osztályú elismeréssel történelemből.

1929-ben feleségül vette Cynthia Noble-t, Sir Saxton Noble 3. bárójának lányát. Noble Sir Andrew Noble 1. bárójának unokája és Isambard Kingdom Brunel dédunokája volt. A párnak három gyermeke született, egy fia, Miles és két leánya, Vanessa, Hugh Thomas történész felesége, és Stella, Joel de Rosnay tudós felesége. Unokája Tatiana de Rosnay francia írónő.

1924-ben lépett brit diplomáciai szolgálatba, és Teheránban szolgált, ahol Harold Nicolsonnal és Vita Sackville-Westtel ismerkedett meg. Később Rómában, a londoni külügyminisztérium kebelében, a diplomáciai szolgálat vezetőjének magántitkáraként szolgált.

Megbízott ENSZ-főtitkárként[szerkesztés]

A második világháború után Jebb 1945 augusztusában az Egyesült Nemzetek Szervezete Előkészítő Bizottságának ügyvezető titkáraként, októbertől 1946 februárjáig pedig megbízott ENSZ-főtitkárként dolgozott, amikor is kinevezték az első főtitkárt, Trygve Lie-t.

Jebb azóta is az egyetlen ENSZ-főtitkár vagy megbízott főtitkár, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagállamából származik.

Nagykövetként[szerkesztés]

Visszatérve Londonba, Jebb Ernest Bevin külügyminiszter helyetteseként működött a Külügyminiszterek Konferenciáján, mielőtt a Külügyminisztérium ENSZ-tanácsadójaként szolgált (1946–1947). Személyes nagyköveti rangban képviselte az Egyesült Királyságot a Brüsszeli Szerződés Állandó Bizottságában.

1950 és 1954 között az Egyesült Királyság ENSZ-, 1954 és 1960 között pedig Párizsba delegált nagykövete lett. Ő volt az Egyesült Királyság első állandó ENSZ-képviselője.[8] Utóbbi szerepében feldühítette, hogy az 1956-os szuezi inváziót megelőző titkos tárgyalások a britek, a franciák és az izraeliek között az ő tudta nélkül zajlottak Sèvres-ben, és bizonyos tekintetben az is, hogy Harold Macmillan miniszterelnök mellőzte őt a találkozón. A párizsi „nagyhatalmi” csúcstalálkozó 1960-ban.[9]

Jebb meglehetősen „nagystílű” modora késztette Selwyn Lloyd külügyminisztert egy epigrammára: „You are a deb, Sir Gladwyn Jebb vagy”.[10]

Politikai pályája[szerkesztés]

Jebbet 1949-ben lovaggá ütötték. 1960. április 12-én a Suffolk megyei Bramfieldbeli Gladwyn bárójaként kreálták.[11] A Liberális Párt tagjaként kapcsolódott be a politikába. 1965 és 1988 között a liberálisok helyettes vezetője volt a Lordok Házában, valamint külügyi és védelmi szóvivő. Lelkes európaiként 1973-tól 1976-ig az Európai Parlament képviselője, s a politikai bizottság alelnöke is volt. 1979-ben sikertelenül szállt ringbe a suffolki európai parlamenti mandátumért.

Amikor az 1960-as évek elején megkérdezték tőle, miért lépett be a Liberális Pártba, azt válaszolta, hogy „a Liberálisok egy párt tábornok nélkül, ő pedig egy tábornok párt nélkül.” Sok liberálishoz hasonlóan, ő is szenvedélyesen hitte, hogy az oktatás a társadalmi reform kulcsa.

Halála[szerkesztés]

1996. október 24-én, 96 éves korában, az Egyesült Nemzetek Szervezete megalapításának 51. évfordulóján hunyt el. A suffolki Bramfieldben található Szent András-templomban temették el.

Kitüntetései[szerkesztés]

  • GCMG, 1954 (Knight Commander of the Order of St Michael and St Georges, 1949-ben és egy CMG 1942-ben)
  • GCVO, 1957
  • A fürdő társa, 1947
  • Grand Croix de la Légion d'Honneur, 1957

Publikációk és lapok[szerkesztés]

Jebb publikációi a következők:

  • Szükséges a feszültség?, 1959
  • Békés együttélés, 1962
  • Az európai eszme, 1966
  • Félúton 1984-ig, 1967
  • De Gaulle Európája, avagy Miért mond nemet a tábornok, 1969
  • Európa de Gaulle után, 1970
  • Lord Gladwyn emlékiratai, 1972

Gladwyn I. Lordja iratait fia, 2. Lord Gladwyn helyezte letétbe a Cambridge-i Egyetem Churchill Archívum Központjában 1998 és 2000 között.[12]

Ábrázolása a The Goon Show-ban[szerkesztés]

A The Goon Show (9. sorozat, 16. epizód, adás: 1959. február 16.) "The Gold Plate Robbery" című epizódjában Bloodnok őrnagy; aki „az utolsó brit nagykövet Marrákesben” szerepében hangosan elmélkedik: „Most, egy alvás a teljes nagyköveti fizetésért. Kalandozik! Kíváncsi vagyok, mit csinál az öreg Gladwyn Jebb”. A vén Bloodnok ezután beleegyezik abba, hogy fegyverekkel és lőszerekkel lássa el régi ellenségét, a The Red Bladder törzsvezért (akit Ray Ellington alakít) egy ellopott aranylemezért cserébe, amelyről, amikor megkérdezik, Bloodnok azt állítja, hogy valójában az az aranykorong, amelyet megnyert. slágerlemeze s Nem tudom, ki vagy, uram, vagy honnan jöttél, de hatalmas jót tettél velem; ennek a dalát aztán elénekli.[13] [14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Kindred Britain
  7. p42104.htm#i421032, 2020. augusztus 7.
  8. Hubert Miles Gladwyn Jebb Gladwyn | British diplomat (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
  9. D. R. Thorpe (2010) Supermac: The Life of Harold Macmillan
  10. Thorpe, op.cit.
  11. London Gazette], 1960. április 12.
  12. The Papers of 1st Lord Gladwyn. Archivesearch. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
  13. Wilmut, Roger. The Goon Show Companion – A History and Goonography. London: Robson Books (1981). ISBN 0-903895-64-1 
  14. The Goon Show Site http://www.thegoonshow.net/scripts_show.asp?title=s09e16_the_gold_plate_robbery Archiválva 2022. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Retrieved at 11.07 on Thursday 12/8/21

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gladwyn Jebb című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.