Giveti

	Giveti; (387,7 – 382,7 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak	Következő korszak
Eifeli	Frasni
	PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Környezeti jellemzők; (átlagos értékek az időegységen belül)
	Idővonal
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	A devon időszak eseményei m • v • sz -420 — – -415 — – -410 — – -405 — – -400 — – -395 — – -390 — – -385 — – -380 — – -375 — – -370 — – -365 — – -360 — – -355 — Karbon Szilur Famenni Frasni Giveti Eifeli Emsi Prágai Lochkovi P; a; l; e; o; z; o; z; o; i; k; u; m D; e; v; o; n K; é; s; ő; K; ö; z; é; p; s; ő K; o; r; a 372,2 ± 1,6 – 358,9 ± 0,4 Ma 382,7 ± 1,6 – 372,2 ± 1,6 Ma 387,7 ± 0,8 – 382,7 ± 1,6 Ma 393,3 ± 1,2 – 387,7 ± 0,8 Ma 407,6 ± 2,6 – 393,3 ± 1,2 Ma 410,8 ± 2,8 – 407,6 ± 2,6 Ma 419,2 ± 3,2 – 410,8 ± 2,8 Ma ← 1 ← 2 ← 3 ← 4 ← 5 ← 6 1Rhynie-csert; 2Hunsrück-fauna; 3Bokrok és fák elterjedése; 4Kellwasser-esemény; 5Dél-Amerika eljegesedésének kezdete; 6Hangenberg-esemény; A devon eseményeinek; hozzávetőleges idővonala.; A skálán az évmilliók láthatók.;

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. július 12.) ezen a változaton alapul.

A giveti a középső devon földtörténeti kor két korszaka közül a második, amely 387,7 ± 0,8 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eifeli korszak után, és 382,7 ± 1,6 mya ért véget a késő devon kor frasni korszaka előtt.^[3]

Nevét a franciaországi Givet városról kapta. Az elnevezést Jean Baptiste Julien d'Omalius d'Halloy belga geológus vezette be a szakirodalomba 1839-ben.

Meghatározása

A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a giveti emelet alapja (a korszak kezdete) a Polygnathus hemiansatus konodontafaj megjelenésével kezdődik. Az emelet tetejét (a korszak végét) a Ancyrodella rotundiloba konodontafaj megjelenése jelzi.^[4]

Élővilága

Állatvilága

Euramerika lengyelországi szegmensének elemzése (Krakkó környéke és a Szentkereszt-hegy(wd)) azt mutatta, hogy a késő giveti idején radikálisan megfogyatkoztak a csigák. Ez összefüggésben lehetett a korallokat, goniatitákat és pörgekarúakat sújtó taghani-, és a Manticoceras kihalási eseményekkel.^[5] Lengyelországban konodonták pusztulására is találtak bizonyítékokat. Jellemző tengeri élőlények voltak a trilobiták, például a Dechenella macrocephalus, a Greenops boothi és a Phacops rana.

Növényvilága

A giveti idejére már kialakultak a fák és erdőket alkottak. Ezeket az erdőket azonban olyan csoportok hozták létre, amelyek ma már kihaltak vagy visszaszorultak, például a ma már nem élő Progymnospermophyta törzsbe tartozó Archaeopteris nemzetség, valamint ősi harasztok (Pteridophyta) és korpafüvek (Lycopodiophyta). Spórákkal szaporodtak és nem voltak a mai fákhoz hasonlóan lombosak, így árnyékot alig adtak. A tövük a földnél erősen megvastagodott, mint a gombáké, mert még nem rendelkeztek erősen kapaszkodó gyökérzettel.

Jegyzetek

↑ Algeo, T. J. (1998). „Terrestrial-marine teleconnections in the Devonian: links between the evolution of land plants, weathering processes, and marine anoxic events”. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 353 (1365), 113–130. o.
↑ Kaufmann, B., Trapp, E.; Mezger, K. (2004). „The numerical age of the Upper Frasnian (Upper Devonian) Kellwasser horizons: A new U-Pb zircon date from Steinbruch Shmidt (Kellerwald, Germany)”. The Journal of geology 112 (4), 495–501. o. DOI:10.1086/421077.
↑ International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
↑ Givetian in GeoWhen database. International Commission on Stratigraphy
↑ THE TAGHANIC EVENT: A LATE MID DEVONIAN ARIDITY CRISIS. [2006. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 27.)