Virágállatok

Virágállatok
Corynactis californica
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Csalánozók (Cnidaria) Osztály: Virágállatok (Anthozoa) Ehrenberg, 1831
Alosztályok
Ceriantipatharia Hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) Nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Virágállatok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Virágállatok témájú médiaállományokat.

A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) osztálya a csalánozók (Cnidaria) törzséhez tartozó tengeri élőlények. A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.

Elterjedésük

A korallzátonyok elterjedési területei.

A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt öv tengereiben megtalálhatók. Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony. A vörös nemeskorall a Földközi-tengerben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél. A korallok nagyon törékenyek. A hajók horgonyai és a gondatlan búvárok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.

Megjelenésük

Egyes korallpolipok 2 centiméter hosszúak, a kolóniák 3 méter átmérőjűek is lehetnek. A kolóniák, fajtól függően, néhány centimétertől két méterig nőhetnek évente.

Életmódjuk

A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. Évente körülbelül 1cm-t nőnek. Táplálékuk állati plankton, melyet tapogatóikkal fognak meg. A kőkorallok az algákat és a bennük szimbiózisban élő algák termékeit is fogyasztják.

Szaporodásuk

A virágállatok kétféleképpen szaporodhatnak. Az ivartalan szaporodás esetében, bimbózással új korallpolipok keletkeznek. Az ivaros szaporodás esetében, a korallpolipok spermiumot és petesejtet lövellnek ki. A megtermékenyített petékből létrejövő lárvák letelepednek és új kolóniákat alkotnak.

Rendszerezés

Az osztályba az alábbi alosztályok és rendek tartoznak:

• Ceriantipatharia
  • feketekorallok (Antipatharia) rendje öt családdal és egy családba nem sorolt nemmel;
  • csőanemónák (Ceriantharia) rendje két alrenddel:
    • Penicilaria,
    • Spirularia;

• hatosztatú virágállatok (Hexacorallia)
  • tengerirózsák (Actiniaria) rendje négy alrenddel:
    • Endocoelantheae,
    • Nyantheae,
    • Protantheae,
    • Ptychodacteae;

• • lapanemónák avagy hamis korallok (Corallimorpharia) rendje négy családdal;

• • †Cothoniida
  • †Heliolitida
  • †Heterocorallia
  • †Kilbuchophyllida
  • †Numidiaphyllida
  • †négysugaras virágállatok (Rugosa) kihalt rendje négy alrenddel:
    • Columnariina,
    • Cystiphyllina,
    • Ptenophyllina,
    • Streptelasmatina;

• • kőkorallok (Scleractinia) rendje tizenegy alrenddel:
    • †Archaeocoeniina,
    • †Archaeofungiina,
    • Astrocoeniina,
    • Caryophylliina,
    • Dendrophylliina,
    • †Distichophylliina,
    • Faviina,
    • Fungiina,
    • †Pachythecalina,
    • †Stylina,
    • †Stylophylliina;

• • †fenéklemezes korallok (Tabulata) kihalt rendje;

• • †Tabuloconida kihalt rendje;

• • Zoantharia rendje két alrenddel:
    • Brachycnemina,
    • Macrocnemina.

• nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia, illetve Alcyonaria)
  • szarukorallok (Alcyonacea) rendje hat alrenddel és két, alrendbe nem sorolt családdal;
  • kék korallok (Helioporacea avagy Coenothecalia) rendje két családdal;
  • tengeritollak (Pennatulacea) rendje két alrenddel;
  • Stolonifera;
  • Telestacea.

Források

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. november 13.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6