Ugrás a tartalomhoz

Giuseppe Giannini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 23., 02:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Giuseppe Giannini
Személyes adatok
Születési dátum1964augusztus 20. (60 éves)
Születési helyRóma, Olaszország
Állampolgárságolasz
Magasság177 cm
Testtömeg70 kg
Posztközéppályás
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
19811996Olaszország AS Roma3180(49)
19961997Ausztria Sturm Graz01600(2)
19971998Olaszország SSC Napoli00400(0)
19981999Olaszország US Lecce04700(4)
Válogatottság
19841986Olaszország Olaszország U2101600(1)
19861991Olaszország Olaszország04700(6)
Edzőség
IdőszakKlub
20042005Olaszország Foggia Calcio
2006Olaszország Sambenedettese
20062007Románia Argeș Pitești
20072008Olaszország US Massese
20082010Olaszország ASD Gallipoli
2010Olaszország Hellas Verona
2011Olaszország FC Grosseto
20132015Libanon Libanon
2017Olaszország Latina Calcio (utánpótlásvezető)
2017Olaszország Racing Roma
2017Olaszország Unicusano Fondi
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Giuseppe Giannini témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Olaszország színeiben
Labdarúgás
Világbajnokság
bronz
1990, Olaszország

Giuseppe Giannini (Róma, 1964. augusztus 20. –) olasz válogatott labdarúgó és edző. Tagja az AS Roma hírességek csarnokának.[1]

Pályafutása

Klubcsapatban

Rómában született. Pályafutását az Almas Roma nevezetű helyi csapat utánpótlásában kezdte. még fiatalon több nagy csapat érdeklődését felkeltette, de végül az AS Roma szerződtette, a rivális SS Lazio, vagy az AC Milan helyett. A Serie A-ban 1982. január 31-én mutatkozott be egy Cesena elleni 1–0-s vereség alkalmával. A Rómában több mint 400 alkalommal lépett pályára az elkövetkező tizenöt évben. Idővel megkapta a csapatkapitányi karszalagot és a 10-es mezt. Az 1982–83-as szezonban bajnoki címet szerzett, emellett háromszoros olasz kupagyőztes. Lemaradt a Bajnokcsapatok Európa-kupájának 1983–84-es döntőjéről, de pályára lépett az UEFA-kupa 1990-91-es döntőjében.[2]

1996-ban elhagyta a Rómát és az osztrák Sturm Grazhoz igazolt, ahol mindössze csak egy félévet töltött és honvágy miatt visszatért Olaszországba. A későbbiekben játszott még a Napoliban és a Leccében.[2]

A válogatottban

Az olasz U21-es válogatottban 1984 és 1986 között 16 mérkőzésen egyszer volt eredményes. Részt vett az 1986-os U21-es Európa-bajnokságon, ahol ezüstéremmel zártak. A döntő első mérkőzésén gólt szerzett Spanyolország ellen. A visszavágón azonban büntetőkkel 3–0 arányban alulmaradtak, többek között Giannini is kihagyta a maga büntetőjét.[3]

1986 és 1991 között 47 alkalommal szerepelt az olasz válogatottban és 6 gólt szerzett.[4] 1986. december 6-án mutatkozott be egy Málta elleni 2–0-s győzelem alkalmával.[4]

Részt vett az 1988-as Európa-bajnokságon, ahol bekerült a torna csapatába, illetve az 1990-es világbajnokságon, melyen hazai pályán bronzérmet szereztek.[5][6][7] A második csoportmérkőzésükön betalált az Egyesült Államok kapujába, amivel 1–0-ra nyertek.[8] Utolsó mérkőzését 1991. október 12-én játszotta a nemzeti csapatban a Szovjetunió ellen.[4]

Sikerei, díjai

Játékosként

AS Roma
Sturm Graz
Olaszország

Edzőként

Gallipoli

Források

  1. Hall of Fame. A.S. Roma. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  2. a b Lessons in Calcio - Giuseppe Giannini. Football Italiano, 2010. február 24. [2018. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 7.)
  3. 1986: Spagna di rigore sull'Italia (olasz nyelven). UEFA, 2006. március 1. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 4.)
  4. a b c Nazionale in cifre: Giannini, Giuseppe (olasz nyelven). FIGC. [2018. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 4.)
  5. Van Basten sparks Netherlands joy. UEFA, 2013. december 8. (Hozzáférés: 2015. június 4.)
  6. 1988 team of the tournament. UEFA, 2011. szeptember 19. (Hozzáférés: 2015. június 4.)
  7. Gli azzurri centrano a Bari l'obiettivo del terzo posto e concludono il Mondiale senza sconfitte. Due gol per una squadra che aveva ancora voglia di correre. Schillaci segna su rigore ed è capocannoniere L'Italia non s'è persa (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2015. június 4.)
  8. Un lampo del giocatore della Roma alimenta facili illusioni. La squadra invece si smarrisce e gli avversari crescono Americani ad un passo dal pareggio, Ferri salva sulla linea. Piovono fischi dal pubblico ma la nazionale si qualifica Giannini, poi il buio (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2015. június 4.)

Külső hivatkozások