Fuchs Vilmos

Fuchs Vilmos
Született	1802. augusztus 1. Lőcse
Elhunyt	1853. január 28. (50 évesen) Belgrád
Állampolgársága	osztrák
Nemzetisége	magyar
Szülei	Fuchs János Sámuel
Foglalkozása	vegyész, bányamérnök
Iskolái	Bécsi Egyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Fuchs Vilmos (Lőcse, 1802. augusztus 1.– Belgrád, 1853. január 28.) vegyész, bányamérnök.

Élete

Fuchs János Sámuel fia volt. A gimnáziumot szülővárosában és Lembergben járta. Apja halála után (1817) anyja nyolc gyermekével együtt visszatért Lőcsére. Fuchs 1819-ben gyógyszerészsegéd lett és 1826-ban gyógyszerészetet hallgatott Bécsben. Különösen a botanikát és a kémiát kedvelte, s 1829. január 17-én vegyészdoktor lett. Disszertációja a brennbergi barnakőszén vegyelemezése volt. Jaquin Frigyes báró házának rendszeres látogatója volt és dr. Kralovaszky Lászlóval együtt kiadta a Flora Schneebergensis-t, melyből öt füzet jelent meg.

1833-ban a bányászattal kezdett foglalkozni és a selmecbányai bányász akadémiát látogatta; azután Szomolnokon és 1834 végén Agordóban (Lombard–Velencei Királyság) működött. 1836 júliusában Szászkabányán bányamester lett; 1838. Szomolnokra ment bányaigazgatónak és azon év augusztusában visszatért Agordóba. 1844-ben Selmecbányán főbányaigazgató és bányatanácsos lett. 1848–1849-ben a magyar minisztériumban a magyar kohászati s pénzügyi osztály elnöke volt és a minisztériumot Debrecenbe is követte. A szabadságharc után 1851 szeptemberében a szerb kormány az ottani bányászat vezetését bízta rá. 1848. június 26-án a bécsi tudományos akadémia levelező tagjai sorába választotta.

Munkái

• Friedrich Mohs, ein biographischer Versuch. Wien, 1843.
• Ueber den Einfluss der Gestalt des Terrains auf die Resultate barometrischer und trigonometrischer Höhenmessung der geogr. Lage eines Punktes auf der Oberfläche der Erde. Wien, 1843.
• Die Venetianer Alpen. Ein Beitrag zur Kenntniss der Hochgebirge. Mit einer geogr. Karte und Gebirgsprofilen in 18 Tafeln. Solothurn und Wien, 1844.
• Beiträge zur Lehre von Erzlagerstätten mit besonderer Berücksichtigung der österreichischen Monarchie. Mit 3 Kupfertafeln. Wien, 1846.
• Einige Bemerkungen über die Lagerungsverhältnisse der Venetianer Alpen. Wien, 1851. (Különnyomat az 1850. Sitzungsberichtekből).

Kéziratban

• Bericht über die geognostischen Verhältnisse der Alpengegend von Agordo és Darstellung des Berg- und Hüttenwesens in Agordo (a bányászati könyvtárban)
• Geschichtliche Darstellung des ungarischen Hüttenwesens. (befejezetlen)

A szerb bányatörvény is az ő műve.

Cikkei a bécsi akadémia Sitzungsberichtejében (1850. Über einige wenig bekannte metallurgische Erscheinungen, Geschichte des ung. Hüttenwesens) jelentek meg.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
• F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.