Florac
| Florac | |||
 |
|||
| A floraci várkastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország |
||
| Régió | Languedoc-Roussillon | ||
| Megye | Lozère | ||
| Kerület | Florac | ||
| Kanton | Florac | ||
| Településtársulás | Pays de Florac et du Haut Tarn Településtársulás | ||
| Polgármester | Daniel Velay (2008-2014) | ||
| INSEE-kód | 48080 | ||
| Irányítószám | 48300 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1996 fő (1999) +/- | ||
| Népsűrűség | 67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 542 m | ||
| Terület | 29,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Florac
Pozíció Franciaország térképén
|
|||
| é. sz. 44° 19′ 38″, k. h. 03° 35′ 57″ | |||
Florac egy város Franciaország déli részén, Languedoc-Roussillon régióban. Lozère megye déli részén található, kerületi központ. A megye 5. legnépesebb települése, az 1999-es népszámláláskor 1996 lakosa volt. A Cévenneki Nemzeti Park központja, jelentős idegenforgalommal.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Florac a Tarn-folyó felső folyásánál fekszik, 542 méteres tengerszint feletti magasságban. Itt ömlik a Tarnba a délről érkező Tarnon és Mimente. Délkeletről a Cévennek, nyugatról és délnyugatról a Causse Méjean karsztfennsíkja, északról a Mont Lozère gránithegysége határolja. Területének 23%-át (6,94 km²) erdő borítja.[1]
A megyeszékhelytől 40 km-re délre fekszik, a Montmirat-hágón (1046 m) átvezető N106-os főút köti vele össze, mely délkeletre halad tovább Alès felé (70 km). Floractól nyugatra, Ispagnacnál kezdődik a Tarn szurdokvölgye (Gorges du Tarn), mely a város egyik fő turisztikai vonzereje. A Cévenneken áthaladó panorámaút (Corniche des Cévennes) északi végpontja szintén itt van.
Közigazgatásilag hozzátartozik: Monteils, Le Pont du Tarn, Saint-Julien-du-Gourg, Tardonnenche, Valbelle.
Területe 29,96 km², a következő községekkel határos: Saint-Laurent-de-Trèves (délről), Vebron (délnyugatról), Montbrun (nyugatról), Quézac (északnyugatról), Bédouès (északkeletről), La Salle-Prunet (keletről).
Története [szerkesztés]
Florac egyike volt a történelmi Gévaudan 8 báróságának. A floraci Anduze-bárók a 13. században építették itt fel várukat. A 16. századi vallásháborúk során Florac a hugenották (akiknek egyik fő bázisa a Cévennekben volt) kezére került, akik lerombolták templomait és várát. A katolikus seregek 1630-ban foglalták vissza.
1689-ben a Cévennek hugenotta lakói sikertelenül ostromolták Floracot, ahol a király dragonyosai állomásoztak. A 18. század elején a camisard felkelés során is súlyos harcok színhelye volt (1702-1705). A 18. században a Cévennek selyemhernyó-tenyésztésének központja lett. A 19. században a selyemhernyó-tenyésztés hanyatlásnak indult, megindult az elvándorlás. 1894-ben itt alapította meg Paul Amal a Cévenneki Klubot. Napjainkban Florac a megye déli részét magába foglaló kerület központja, alprefektúrával.
Demográfia [szerkesztés]
|
|
|
Nevezetességek [szerkesztés]
- Floraci várkastély (Château) - eredetileg a 13. században épült, mint a floraci bárók székhelye. A vallásháborúk idején elpusztult, 1652-ben építették újjá. A forradalom idején sóraktár lett, majd 1810 után börtön. 1976 óta itt székel a Cévenneki Nemzeti Park igazgatósága.
- Régi kőhíd a Tarnon-on
- La Maison de la Congrégation - a 17. századi, de reneszánsz homlokzatú egykori kapucinus klastrom később alprefektúraként majd iskolaként szolgált.
- Pêcher-forrás - a Causse Méjean peremén fakadó bővízű karsztforrás, melyből vízesésekkel teli patak ered.
Jelképek [szerkesztés]
A város jelképe a címer, mely vörös alapon három aranyszínű csillagot ábrázol. A címer az Anduze-bárók családi címerén alapul.
Képtár [szerkesztés]
-
Híd a Tarnonon
-
Florac - tér
-
Saint-Martin-templom
-
Háttérben a Causse Méjean pereme
-
Vaskereszt a templom előtt
-
Óvárosi utca
-
A Pêcher-patak
-
Háttérben a Causse Méjean
-
Híd a Pêcher-patakon
-
Városháza
-
Kastély
-
A Tarn-folyó
-
Híd a Tarnon
-
Saint-Julien-du-Gourg
Híres emberek [szerkesztés]
- Léon Boyer (1851-1886) - hídépítő mérnök, Gustave Eiffel munkatársa itt született.
- Paul Amal (1871-1950)- barlangász, természetjáró, a Cévenneki Klub alapítója itt született.
