Fellner és Helmer
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Fellnerhelmer.gif/200px-Fellnerhelmer.gif)
Fellner és Helmer (németül: Büro vagy Atelier Fellner & Helmer) néven szokás említeni azt az építészirodát, amelyet 1873-tól működtetett Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészpáros. Historizáló stílusuk a megrendelők körében a maga korában igen divatos volt. Keresettségük oka a jól tervezhető költségek, megfizethető elegancia volt. Nagy súlyt helyeztek a 19. században állandó problémát jelentő színháztüzek megelőzésére. Ezen a téren kísérletekkel (a gázvilágítást mindenütt ellenezték) és a tipizálással sok újítást vezettek be. Különösen sok színházépítési megbízást teljesítettek: 48 általuk tervezett színház épült az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig, s ezek együttes ára nem érte el a párizsi Garnier-operáét.
Számos épületük áll ma is Magyarországon (Vígszínház, Budapesti Operettszínház, Szegedi Nemzeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház), illetve a történelmi Magyarország területén.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Prospekt_Grand-Hotel-Panhans_1920.jpg/220px-Prospekt_Grand-Hotel-Panhans_1920.jpg)
Az első világháború radikálisan visszavetette a megrendeléseket, és egészségük is ebben az időben rendült meg, ami a cég elhalásához vezetett. Gyermekeik nem mutattak fel az apákhoz hasonló tehetséget.
Ferdinand Fellner
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1a/Ferdinand_Fellner_jr.jpg/150px-Ferdinand_Fellner_jr.jpg)
Ferdinand Fellner (ifj.) tíz gyermek egyikeként Bécsben született 1847. április 19-én. Építész apja, id. Ferdinand Fellner (1815–1871) tanította, majd a Bécsi Műszaki Főiskola hallgatója volt. 1866-tól dolgozott egyre betegebb apja mellett, majd annak halálától, 1871-től önállóan vezette a céget. 1873-ban az addig szintén az apja által alapított cégnél dolgozó Hermann Helmerrel megalapította a Fellner és Helmer építészirodát. 1916. március 22-én halt meg Bécsben.
Hermann Helmer
Hermann Gottlieb Helmer egy ötvösmester fiaként Harburg an der Elbe kisvárosban (ma Hamburg része) született 1849. július 9-én. Kitanulta a kőművesmesterséget, majd építőmesteri iskolát végzett az Alsó-Szászországban, a Weser partján fekvő Nienburgban. Tanulmányokat folytatott a müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémián, majd 1868-ban Bécsbe költözött és id. Ferdinand Helmer irodájában volt rajzoló. 1873-ban közös építészirodát alapított ifj. Ferdinand Fellnerrel, aki mindvégig vezető szerepet játszott az irodában. Legjelentősebb sajátnak tekinthető terve a zágrábi opera volt. Bécsben halt meg, 1919. július 13-án, ezzel az építésziroda megszűnt.
Galéria
-
A budapesti Vígszínház
-
A kecskeméti Katona József Színház
-
A kolozsvári színház épülete 2004-ben
-
A reichenbergi (ma Liberec) színház
-
A bécsi Volkstheater 2006-ban
Források
- Fellner László – Merényi László – Rudnyánszky Pál: Fellner Ferdinánd. Egy színházépítő a millenniumi Magyarországon. Budapest, 2004. Építésügyi Tájékoztatási Központ ISBN 9635131623
- Kovačevič, Igor (főszerk.): Beyond everydayness - Theatre architecture in Central Europe, publ. by the National Theatre, Prague, 2010 (angol nyelven) ISBN 978 80 7258 364 5
- A Pallas nagy lexikona
- Fehérvári Attila
További információk
- Molnár Gál Péter: Fellner & Helmer I. Mozgó Világ
- Molnár Gál Péter: Fellner & Helmer II. Mozgó Világ, 1991. 12. szám