Fehérvállú íbisz
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pseudibis davisoni (Hume, 1875) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehérvállú íbisz témájú rendszertani információt. |
A fehérvállú íbisz (Pseudibis davisoni) a madarak osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe és az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Délkelet-Ázsiában él, Kambodzsa, Kína, Indonézia, Laosz, Mianmar és Vietnam területén honos. Thaiföldről kihalt. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, édesvízi mocsarak, folyók, és patakok környéke, valamint szántok.
Teljes világállománya nem lehet több 250 madárnál.
Megjelenése [szerkesztés]
Közeli rokona a pirosfejű íbisznek (Pseudibis papillosa), sokáig annak alfajának vélték. Testhossza 75-85 centiméter, sötét színű madár. Feje fekete, pofáján vörös foltok vannak és fehér a háta, amiről nevét is kapta.
Életmódja [szerkesztés]
Tavak és lassú folyású folyók menti erdőségekben él. Ezeken kívül nedves és kevésbé száraz réteken is előfordul.
Szaporodása [szerkesztés]
Fészkelési szokásai nem ismertek, feltehetően a pirosfejű íbiszhez hasonlóan költ.
Védettsége [szerkesztés]
Kis populációi, az élőhelyeit jelentő síksági erdők kivágása és a nedves rétek mezőgazdasági hasznosítása miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a közvetlenül kihalással fenyegetett (critically endangered) fajok kategóriájába tartozik.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
