Íbiszfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Íbiszfélék
Malukui íbisz (Threskiornis molucca)
Malukui íbisz (Threskiornis molucca)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Sharpe, 1891
Család: Íbiszfélék (Threskiornithidae)
Richmond, 1917
Szinonimák
  • Plataleidae
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Íbiszfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Íbiszfélék témájú kategóriát.

Az íbiszfélék (Threskiornithidae) a madarak (Aves) osztályának és gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjének egyik családja.

Az íbiszfélék családjába 36 recens faj tartozik.

Rendszertani besorolásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014-ben Jarvis és társai alaktani- és DNS-vizsgálatok végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki.[1] Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak (International Ornithological Congress) jóváhagyásával[2][3] ezt a madárcsalátot kivették a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjéből[4][5] és áthelyezték a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe.[6][7][8][9][10][11]

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világszerte élnek íbiszfajok a trópusi, szubtrópusi meleg mérsékeltövi övezetekben. Tipikus élőhelyük a tavak partjai, lassan áramló folyók valamint a sűrű esőerdők, mocsarak és lápok. Néhány faj él a szavannán is.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszú nyakú és lábú, nagy testű gázlómadarak. Testhosszúk 50–110 centiméter. Csőrük hosszú, keskeny és ívelt,lefelé hajlik vagy kanálszerűen megszélesedik. Ez gyakran arra szolgál hogy a sárból kiszürjék a táplálékot.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok faj eszik vízirovarokat, rovar lárvákkal, kis rákokkal, puhatestűekkel, néha kisebb halakkal és kétéltüekkel. Azok a fajok amelyek a víztől távol élnek bogarakkal, pókokkal és csigákkal táplálkoznak, néha gyíkokkal, kígyókkal és egerekkel táplálkoznak.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi 2 alcsalád tartozik:

Habár a legtöbb rendszerező hagyományosan ezt a madárcsaládot a fenti lista szerinti két alcsaládra osztja, a legújabb DNS-vizsgálatok alapján ez a rendszerezés megszűnhet. Ugyanis a kanalasgémformák besorolhatók az óvilági íbiszek közé, míg az újvilági íbiszek kivonhatok az íbiszformák alcsaládjából, hiszen ennek a családnak egy korai elágazását képviselik.[12]

Még nincs kiderítve, ha a két alcsalád egymással szemben monofiletikus csoportot alkot-e, azaz egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét alkotja-e. Az eddigi rendszerezést, 1992-ben a „South American Checklist Committee's” fogadta el a Matheu és del Hoyo nevű ornitológusok kutatásainak alapján. Ők főleg a csőr alakját részesítették előnyben, amikor megalkották e madarak rendszertani besorolását. Azonban a pontosabb rendszerezés érdekében további genetikai kutatásokat kéne véghez vinni.[13][14]

Az eddigi mitokondriális DNS-vizsgálatok szerint a kanalasgémformák és a Threskiornis nembéli fajok az óvilági íbiszek között saját kládot alkotnak, míg a nipponíbisz (Nipponia nippon) és az Eudocimus-fajok a családnak egy korai elágazását képezik, tehát távolabbi rokonaik az előbbi madaraknak. Ennek következtében a hagyományos rendszerezés, melyben két alcsalád van érvényét veszti.[15]

Fosszilis íbisznem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Franciaországban talált, kora miocén korszaki Gerandibis De Pietri, 2013 nevű íbisznemet, még nem sorolták be egyik alcsaládba sem.[16][17]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
  2. R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966.  
  3. Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  4. Hackett SJ, Kimball RT, Reddy S, Bowie RC, Braun EL, Braun MJ, Chojnowski JL, Cox WA, Han KL, Harshman J, Huddleston CJ, Marks BD, Miglia KJ, Moore WS, Sheldon FH, Steadman DW, Witt CC, Yuri T (2008.). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science (journal) 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.  
  5. Gill, F. and Donsker, D. (eds). (2010). Family Links. IOC World Bird Names (version 2.4).
  6. A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)
  7. International Ornithological Committee: Ibises to Pelicans & Cormorants. IOC World Bird Names: Version 2.11. WorldBirdNames.org, 2012. január 2. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
  8. doi:10.1111.2Fj.1439-0469.2007.00433.x
  9. Cracraft, Joel; Barker, F. Keith; Braun, Michael J.; Harshman, John; Dyke, Gareth J.; Feinstein, Julie; Stanley, Scott; Cibois, Alice; Schikler, Peter; Beresford, Pamela; García-Moreno, Jaime; Sorenson, Michael D.; Yuri, Tamaki & Mindell, David P. (2004): Phylogenetic Relationships Among Modern Birds (Neornithes): Toward an Avian Tree of Life. In: Cracraft, J. & Donoghue, M.J. (eds.): Assembling the Tree of Life: 468-489. Oxford University Press, New York. ISBN 0-19-517234-5 PDF fulltext
  10. doi:10.1098/rsbl.2006.0523
  11. (2008.) „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.  
  12. Myers, P. R.: Family Threskiornithidae (ibises and spoonbills). Animal Diversity Web. University of Michigan. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
  13. A classification of the bird species of South America. South American Classification Committee. American Ornithologists' Union. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)[halott link]
  14. Frederick, Peter C.; Bildstein, Keith L.. „Foraging Ecology of Seven Species of Neotropical Ibises (Threskiornithidae) during the Dry Season in the Llanos of Venezuela”. The Wilson Bulletin 104 (1), 1–21. o.  
  15. Chesser, R.Terry; Yeung, Carol K.L.; Yao, Cheng-Te; Tians, Xiu-Hua; Li Shou-Hsien (2010.). „Molecular phylogeny of the spoonbills (Aves: Threskiornithidae) based on mitochondrial DNA”. Zootaxa (2603), 53–60. o. ISSN 1175-5326.  
  16. doi:10.1080/02724634.1981.10011888
  17. Vanesa L. De Pietri (2013.). „Interrelationships of the Threskiornithidae and the phylogenetic position of the Miocene ibis ‘Plegadis’ paganus from the Saint-Gérand-le-Puy area in central France”. Ibis: The International Journal of Avian Science 155 (3), 544–560. o. DOI:10.1111/ibi.12062.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ibisse című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Threskiornithidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]