Ernest Solvay

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernest Solvay (kb. 1900 körül)

Ernest Gaston Solvay (1838. április 16. - 1922. május 26.) belga kémikus, iparos és politikus volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rebecq városában született. Betegsége miatt nem mehetett egyetemre, de már fiatal korában foglalkoztatták a természettudományok, a természetrajz, a fizika és a kémia. 21 éves korától apja kémiai üzemében dolgozott. Bátyjával, Alfred-el együtt itt dolgozták ki 1861-ben a Solvay-eljárást, amely a szódagyártásban használt Leblanc-eljárásnál jóval hatékonyabb volt.

A Solvay-eljárás során nátrium-karbonátot kalcium-karbonátból és nátrium-kloridból. A folyamat alapanyagai a sósvíz (nátrium-klorid) és mészkő, amely nagy mennyiségben hozzáférhető Belgiumban.

Az eljárást Solvay szabadalmaztatta és 1863. december 24-én megalapította a Solvay & Cie vállalatot Couillet városában (ma Charleroi része). Több, mint 10 éven keresztül tartott az eljárás tökéletesítése, amely során a vállalat többször is majdnem csődbe ment. Kitartásának, illetve a család és a barátok támogatásának köszönhetően azonban végül sikerre vitte az eljárást, és világszerte számos Solvay üzem indult be, elsőként Angliában, az Egyesült Államokban, Németországban és Ausztriában. Ma kb. 70 üzemben használják a Solvay-eljárást nátrium-karbonát, illetve kalcium-klorid előállítására.

Az eljárás szabadalmaztatásából Solvay jelentős vagyont szerzett, amelyet elsősorban emberbaráti célokra fektetett be.

Solvay korát meghaladó szociálpolitikai nézetekkel rendelkezett, és vagyona révén ezeket a gyakorlatba is át tudta ültetni: dolgozóinak társadalombiztosítási rendszert hozott létre és nyugdíjat fizetett 1878-tól, bevezette a 8 órás munkanapot 1897-ben és 1913-tól fizetett szabadságot adott a gyár munkásainak.

A belga társadalomban is megpróbálta eszméit elterjeszteni, ezért 1895-ben létrehozta az "Institut des Sciences Sociales" (Társadalomtudományi Intézet) a brüsszeli szabadegyetemen belül (amely ma két részre oszlott, a francia Université Libre de Bruxelles és a flamand Vrije Universiteit Brussel). 1903-ban megalapította a Solvay Business School-t, amely szintén a brüsszeli szabadegyetem része.

1911-ben nagy jelentőségű fizikai konferenciát rendezett, olyan hírességek, mint Max Planck, Ernest Rutherford, Marie Curie, Raymond Poincaré, és az akkor még csak 32 éves Albert Einstein részvételével. Egy később konferencián Niels Bohr, Werner Heisenberg, Max Born, és Erwin Schrödinger vettek részt. A konferenciasorozatot 1911 és 1991 között 20 alkalommal rendezték meg.

Politikai pályafutása során kétszer is megválaszották a belga szenátusba és élete vége felé államminiszternek nevezték ki. Nevét máig őrzi az Egyesült Államokban található Solvay, New York, városa, ahol az első Solvay-üzem felépült.

83 éves korában Brüsszelben, Ixelles-ben halt meg és az ixelles-i temetőben van eltemetve.

Az első Solvay Conference résztvevői 1911-ből. Ernest Solvay az ülők között balról a harmadik. Mivel Solvay nem volt jelen, amikor ez a fotó készült, és Solvay fejét később ragasztották rá erre a fotóra.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Solvay témájú médiaállományokat.