Dorottya
A Dorottya [1] női név a görög Dorotheosz név latinos nőiesítésének, a Dorotheának a magyarosított alakja. Jelentése: Isten ajándéka.[2]
Egy legenda szerint a név úgy keletkezett, hogy egy ókeresztény lány apjának a neve Dorus volt, az anyjáé Thea, és kereszteléskor ebből a két névből alkották meg a lány nevét, így jött létre a Dorothea.[3]
[szerkesztés] Képzett és rokon nevek
- Dolli [1]: a Dorottya angol megfelelőinek önállósult beceneve.[4]
- Dorina [1]: a Dorottya névnek kicsinyítőképzővel önállósult beceneve.[2]
- Dorinka [1]: a Dorina magyar becenevéből önállósult.[2]
- Dorisz [1]: a Dorottya angol beceneveként tartják számon, de eredetileg görög mitológiai név, egy tengeri nimfa neve.[2]
- Dorit [1]: a Dorottya angol becenevéből önállósult.[2]
- Dorka [1]: a Dóra és a Dorottya magyar becenevéből újabban önállósult név.[2]
- Dorotea [1]: a Dorottya latin változatából származik.[2]
- Doroti [1]: a Dorottya angol változatából származik.[2]
- Tea [1]: a Dorottya, Teodóra és Terézia önállósult beceneve a német nyelvben, de a Thea önálló jelentése a görög nyelvben istennő.[5]
[szerkesztés] Gyakorisága
A Dorottya gyakori név volt a 16-18. században, majd hosszú időre elvesztette a népszerűségét[3] Ez valószínűleg Csokonai Dorottya című vígeposzának köszönhető, mivel abban a címszereplő vénkisasszonyt hívták Dorottyának. A név elavultságára utal, hogy ugyanebben a műben a többi vénkisasszony neve (Orsolya, Adelgunda, Márta, Rebeka, Magdaléna) abban a korban szintén elavult névnek számított, míg a fiatal lányok nevei (Laura, Amália, Belinda, Rózsi) divatos nevek voltak.[3] Jókai Mór És mégis mozog a föld című regényének egyik főhőse Dorothea grófnő, akinek a nevéről Jókai így ír:
„Valóban hercegi bátorság kell hozzá, hogy valaki a leányát Magyarországon Dorottyának merje kereszteltetni, ahol Csokonai gúnyhőskölteménye e nevet oly csihéssé tette; ámde híhatnák a grófnőt akár Meduzának vagy Hekaténak, azért ő ezzel a névvel is bámulatra méltó szépség volna.”[3]
1967-ben 43-an kapták ezt a nevet, és a 80-as években sem volt sokszor használt, de az 1990-es években ismét gyakorivá vált. A 2000-es években a 41-62. leggyakoribb női név.[2][6][7]
A Dorina az 1990-es években ritka név volt, a 2000-es években az 5-17. leggyakoribb női név.[2][7]
A Dolli, Dorisz, Dorka és Doroti nevek az 1990-es években igen ritkán fordultak elő, a 2000-es években a Dorka a 34-55. leggyakoribb női név, a Dolli, Dorisz és Doroti nem szerepel az első százban.[2][7]
Az 1990-es években a Dorinka, Dorit és Tea szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között.[2][7]
[szerkesztés] Névnapok
Dorottya, Dolli, Dorit, Dorka, Dorotea, Doroti: február 6.,[2] Dorina, Dorinka: február 6.[2], szeptember 2.[2] Dorisz: április 28.[2]
A népi időjóslásban a február 6-ai Dorottya-nap jeles nap, mivel azt tartották, hogy Ha Dorottya szorítja, Zsuzsanna megtágítja, azaz ha Dorottya napján fagy van, akkor Zsuzsanna napján olvadni fog.
Dorottya-napi hagyomány volt több helyen, hogy ezen a napon nem szabad az asszonyoknak dolgozni, mert ha például varrni kezdenek, akkor megfájdul az ujjuk.
[szerkesztés] Híres Dorottyák, Dollik, Dorinák, Dorinkák, Doriszok, Doritok, Dorkák, Doroteák, Dorotik és Teák
- Kanizsai Dorottya, a mohácsi csata halottainak eltemettetője
- Balduin Dorottya Zsófia, írónő
- Zsófia Dorottya württembergi hercegnő, orosz cárné
- Mária Dorottya württembergi hercegnő, osztrák főhercegné
- Habsburg–Toscanai Mária Dorottya főhercegnő,
- Geszler Dorottya modell, műsorvezető
- Gryllus Dorka színésznő
- Németh Dorottya fitness világbajnok
- Udvaros Dorottya színésznő
- Galambos Dorina énekesnő
- Csifó Dorina színész, énekesnő
[szerkesztés] Külföldön
- Szent Dorottya, vértanú
- Dorothy Hodgkin, Nobel-díjas kémikus
- Dorothy Parker amerikai költő, író
- Dorothy Dandridge, Oscar-díjas amerikai színésznő
- Dorothy Malone, Oscar-díjas amerikai színésznő
- Dorothy Day, író, fotográfus, emberjogi aktivista, a Katolikus Munkásmozgalom alapítója
- Dorothy L. Sayers, brit író, költő, műfordító
- Dorothea Douglass Chambers, olimpiai aranyérmes teniszező
- Dorothea von Rodde-Schlözer, német filozófus
- Dorothea von Schlegel, német író, műfordító
- Dorothea Leporin, az első német orvosnő
- Dorothea Lange, fotógráfus
- Dorothy Lamour, amerikai színésznő
- Dorothy Hamill olimpiai aranyérmes műkorcsolyázónő
- Angela Dorothea Merkel, német kancellár
- Dolly Parton, Grammy-díjas amerikai country-énekesnő
- Doris Day amerikai filmszínésznő
[szerkesztés] Egyéb Dorottyák, Dollik, Dorinák, Dorinkák, Doriszok, Doritok, Dorkák, Doroteák, Dorotik és Teák
[szerkesztés] Vezetéknévként
Maga a Dorottya név ritkán fordul elő családnévként, inkább a belőle képzett rövid alakok: Dor, Dór, Dora, Dóra, Dorka, Durka, Dorko, Durkó, Dorkos, Doró.[3]
[szerkesztés] Az irodalomban
- Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya (komikus eposz)
- Johann Wolfgang von Goethe: Hermann és Dorottya (németül: Hermann und Dorothea) eposz (1797-98)
- Dorothea grófnő az egyik szereplője Jókai Mór És mégis mozog a föld című regényének
- Dorothy a főhőse az Óz, a csodák csodája című mesének
[szerkesztés] A népnyelvben
- dórikancsó vagy dórikorsó: nagyméretű mázatlan vizeskorsó neve[3]
- dórikályha vagy dorkó: sárból, vályogból, téglából rakott boglya alakú szobai kemence, amit a konyhából fűtenek[3]
[szerkesztés] Egyéb
- Dorottya-játékok: a 15. században elterjedt szokás szerint kis közösségek (céhek, iskolások, bányászok) adták elő Dorottya legendáját, néhol házról házra járva. Sokfelé farsangoló elemekkel bővült ki.[3]
- Dorottya-ház: Csokonai Dorottyájáról elnevezett ház Kaposvárott.
- Dolly bárány, az első klónozott emlős
- Dolly Roll: magyar popzenekar
- Dorotea község: település Svédországban
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b c d e f g h i j A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ^ a b c d e f g h i j k l m n o p Ladó-Bíró, 162. old.
- ^ a b c d e f g h Fercsik-Raátz, 101. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 161. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 242. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ^ a b c d Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- Kálmán Béla: A nevek világa
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
[szerkesztés] Források
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- (Hozzáférés: 2011. május 1.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)
