Demény Ottó (festő)
| Demény Ottó | |
| Született | 1896. december 12.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1919. október (22 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Demény Ottó (1906-ig Goldschmied,[2] egyes visszaemlékezésekben bujkáláshoz használt álnevén Schiermeister Dávid) (Budapest, 1896. december 12.[3][4] – Lengyelország, 1919. október) magyar festő, grafikus, háborúellenes aktivista, Demény Pál bátyja.
Családja
Liberális polgári családból származott, amelynek kiterjedt rokonságához tartozott Jászi Oszkár és Madzsar József családja is.[5] Apai nagyszülei Goldschmied Jakab és Silberberg Ilona voltak.[6] Szülei Goldschmied (1906-tól Demény)[7] Adolf (közéletben Andor) posztókereskedő, tőzsdeügynök és Goldschmied Aranka.[3][m 1] Testvérei Demény Pál és Imre voltak.
Életpályája
A reáliskolát abbahagyta, és egy műbútor-asztalosnál készített terveket, majd 1916-tól a Budapesti Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. Perlrott-Csaba Vilmosnál tanult Iványi-Grünwald Béla kecskeméti művésztelepén. Demény Pál visszaemlékezései szerint tanára volt még Iványi és Kernstok Károly is.[8] Kassák Lajos körének is tagja volt, ő tervezte Kassák Ma című művészeti folyóiratának és a laphoz kapcsolódó néhány más kiadványának címlapját. Az első világháború alatt csatlakozott a Galilei Körből kiinduló háborúellenes mozgalomhoz, a forradalmi szocialistákhoz. Elsősorban olyan személyekkel állt kapcsolatban, mint Szabó Ervin, Duczyńska Ilona, Lengyel József, Sallai Imre, Korvin Ottó és Lékai János. Nem tett eleget a behívóparancsnak, bevonulás helyett katonaszökevényként Schiermeister Dávid álnéven laza illegalitásban élt. Több visszaemlékezésben, korabeli dokumentumban is ezen a néven szerepel. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a IV. kerületi munkástanács egyik vezetője, egy ideig elnöke volt, a kommün bukása után Moszkvába szeretett volna eljutni, de a polgárháborús frontokon nem tudott átjutni. Harmadik kísérlete során tűnt el.
Eltűnése, halála
Egyes források szerint Románián keresztül Szovjet-Oroszországba tartva veszett nyoma, ám ez feltehetően saját konspirációs célú közlésén alapult. Valójában Lengyelországon keresztül akart eljutni Moszkvába egy hadifogoly szállítmánnyal, de – Kaganovics beszámolója szerint, aki szintén ezen a vonaton utazott – a szovjet határ közelében lengyel katonákkal keveredett tűzharcba, és eközben vesztette életét.
Művei
Kevés műve maradt fenn. Mindössze néhány linómetszete és grafikája. Kortársainak többsége, így Kassák se tartotta igazán tehetségesnek, bár pályája legelején halt meg.
Emlékezete
Szokatlan aktivitása miatt sok korabeli művész, galileista, háborúellenes aktivista, forradalmi szocialista, kommunista visszaemlékezéseiben jelenik meg.
Megjegyzések
- ↑ A szülők neve a különböző forrásokban eltérő. Az itt szereplő adatok Demény Ottó, Demény Pál születési anyakönyvi kivonatából, továbbá Demény Adolf halotti anyakönyvi kivonatából származnak.
Jegyzetek
- ↑ ELTE Egyetemi Levéltár. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1906. évi 118767. számú rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 587. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 14. oldal 32. sor.
- ↑ a b Demény Ottó születése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 3221/1896. folyószám alatt.
- ↑ ELTE Egyetemi Levéltár adatbázisa: Bp. Képzőművészeti Akadémia 1875-1919. (Hozzáférés ideje: 2015. november 5.)
- ↑ Demény Pál: „A párt foglya voltam”. Budapest, Medvetánc Könyvek, 1988. 6-7. p.
- ↑ Demény Adolf halotti anyakönyvi kivonata. Budapest, I. ker. polgári akv. 1215/1934. folyószám.
- ↑ A Belügyminisztérium 1906. évi 118767. sz. rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 587. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 14. oldal 31. sor.
- ↑ Demény Pál: „A párt foglya voltam" i. m. 5. p.
Források
- Lengyel József: Mérni a mérhetetlent. 2. köt. (http://mek.oszk.hu/06400/06408/html/02.htm – a letöltés ideje: 2016. május 14.)
- Kassák Lajos: Egy ember élete. (http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000002675&secId=0000459042&mainContent=true&mode=html – a letöltés ideje: 2016. május 14.)
- Demény Pál: „A párt foglya voltam”. Budapest, Medvetánc Könyvek, 1988
- Demény Pál: Zárkatársam, Spinoza. Bp., Akadémiai, 1989
- Tardos Márton: Társadalom (Mozgó Világ, 14. évf. 1. sz. 36. old. / Google könyv) – 1988
- Muraközy László: Az infrastruktúra és a magyar gazdaság teljesítőképessége (Társadalmi szemle, 43. kötet 46-51. old. / Google könyv) – 1988
