Demény Ottó (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Demény Ottó
Született1896. december 12.[1]
Budapest
Elhunyt1919. október (22 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
  • aktivista
SablonWikidataSegítség

Demény Ottó (1906-ig Goldschmied,[2] egyes visszaemlékezésekben bujkáláshoz használt álnevén Schiermeister Dávid) (Budapest, 1896. december 12.[3][4]Lengyelország, 1919. október) magyar festő, grafikus, háborúellenes aktivista, Demény Pál bátyja.

Családja[szerkesztés]

Liberális polgári családból származott, amelynek kiterjedt rokonságához tartozott Jászi Oszkár és Madzsar József családja is.[5] Apai nagyszülei Goldschmied Jakab és Silberberg Ilona voltak.[6] Szülei Goldschmied (1906-tól Demény)[7] Adolf (közéletben Andor) posztókereskedő, tőzsdeügynök és Goldschmied Aranka.[3][m 1] Testvérei Demény Pál és Imre voltak.

Életpályája[szerkesztés]

A Ma második számának címlapja Nemes-Lampérth József tusrajzával (1916)

A reáliskolát abbahagyta, és egy műbútor-asztalosnál készített terveket, majd 1916-tól a Budapesti Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. Perlrott-Csaba Vilmosnál tanult Iványi-Grünwald Béla kecskeméti művésztelepén. Demény Pál visszaemlékezései szerint tanára volt még Iványi és Kernstok Károly is.[8] Kassák Lajos körének is tagja volt, ő tervezte Kassák Ma című művészeti folyóiratának és a laphoz kapcsolódó néhány más kiadványának címlapját. Az első világháború alatt csatlakozott a Galilei Körből kiinduló háborúellenes mozgalomhoz, a forradalmi szocialistákhoz. Elsősorban olyan személyekkel állt kapcsolatban, mint Szabó Ervin, Duczyńska Ilona, Lengyel József, Sallai Imre, Korvin Ottó és Lékai János. Nem tett eleget a behívóparancsnak, bevonulás helyett katonaszökevényként Schiermeister Dávid álnéven laza illegalitásban élt. Több visszaemlékezésben, korabeli dokumentumban is ezen a néven szerepel. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a IV. kerületi munkástanács egyik vezetője, egy ideig elnöke volt, a kommün bukása után Moszkvába szeretett volna eljutni, de a polgárháborús frontokon nem tudott átjutni. Harmadik kísérlete során tűnt el.

Eltűnése, halála[szerkesztés]

Egyes források szerint Románián keresztül Szovjet-Oroszországba tartva veszett nyoma, ám ez feltehetően saját konspirációs célú közlésén alapult. Valójában Lengyelországon keresztül akart eljutni Moszkvába egy hadifogoly szállítmánnyal, de – Kaganovics beszámolója szerint, aki szintén ezen a vonaton utazott – a szovjet határ közelében lengyel katonákkal keveredett tűzharcba, és eközben vesztette életét.

Művei[szerkesztés]

Kevés műve maradt fenn. Mindössze néhány linómetszete és grafikája. Kortársainak többsége, így Kassák se tartotta igazán tehetségesnek, bár pályája legelején halt meg.

Emlékezete[szerkesztés]

Szokatlan aktivitása miatt sok korabeli művész, galileista, háborúellenes aktivista, forradalmi szocialista, kommunista visszaemlékezéseiben jelenik meg.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A szülők neve a különböző forrásokban eltérő. Az itt szereplő adatok Demény Ottó, Demény Pál születési anyakönyvi kivonatából, továbbá Demény Adolf halotti anyakönyvi kivonatából származnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ELTE Egyetemi Levéltár. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  2. A Belügyminisztérium 1906. évi 118767. számú rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 587. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 14. oldal 32. sor.
  3. a b Demény Ottó születése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 3221/1896. folyószám alatt.
  4. ELTE Egyetemi Levéltár adatbázisa: Bp. Képzőművészeti Akadémia 1875-1919 Archiválva 2016. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben. (Hozzáférés ideje: 2015. november 5.)
  5. Demény Pál: „A párt foglya voltam”. Budapest, Medvetánc Könyvek, 1988. 6-7. p.
  6. Demény Adolf halotti anyakönyvi kivonata. Budapest, I. ker. polgári akv. 1215/1934. folyószám.
  7. A Belügyminisztérium 1906. évi 118767. sz. rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 587. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 14. oldal 31. sor.
  8. Demény Pál: „A párt foglya voltam" i. m. 5. p.

Források[szerkesztés]