Ugrás a tartalomhoz

Columbia-katasztrófa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 1., 13:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Első nap: AWB)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 1.) ezen a változaton alapul.
STS–107
Repülésadatok
OrszágAmerikai Egyesült Államok
ŰrrepülőgépColumbia
A repülés paraméterei
Start2003. január 16. 15:39:00 UTC
StarthelyCape Canaveral
LC39-A
Keringések száma255
Leszállás
ideje2003. február 1. 13:59:32 UTC
helyeKennedy Űrközpont
Időtartam15 nap 22 óra 20 perc 32 mp
Megtett távolság10 600 000 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–113
STS–114
A Wikimédia Commons tartalmaz Columbia-katasztrófa témájú médiaállományokat.

Az STS–107 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 113., a Columbia űrrepülőgép 28. repülése volt. Az űrrepülőgépnek a felszállás során megsérült a külső burkolata. A küldetés végén – emiatt a burkolati hiány miatt – a légkörbe belépő űrsikló belső szerkezeti elemeihez is eljutott a szélsőségesen magas hő, amely a földi légkörrel való érintkezés során keletkezett és az űrsikló a levegőben darabjaira hullott. A tragédiában hét űrhajós vesztette életét.

Küldetés

A 15 napos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. A személyzet négy tagjának ez volt az első repülése. Ílán Rámón volt az első izraeli, aki eljutott a világűrbe.

Jellemzői

A NASA önálló és szerződéses partnereinek kutatási, kísérleti programjának végzése.

Első nap

2003. január 16-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az indítás utáni 82. másodpercben levált egy aktatáska méretű, körülbelül 80 dekagramm össztömegű szigetelőanyag-darab, amely mintegy 800 km/h sebességgel az űrsikló bal szárnyán elhelyezkedő 8-as számú hővédő elemnek csapódott, melyen egy körülbelül 25 cm átmérőjű lyukat ütött. A felszállás és a pályára állítás során a keletkezett burkolati sérülés nem okozott olyan meghibásodást, amely gondot okozott volna a földkörüli pályára állás folyamata közben.[1][2] Az orbitális pályája 90,1 perces, 39 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 270 kilométer, az apogeuma 285 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 119 615 kilogramm, leszálló tömeg 105 593 kilogramm. Szállított hasznos teher 14 553 kilogramm.

Hasznos teher

SpaceHab a dupla mikrogravitációs laboratóriumban a legénység 12 órás váltásokban végezte az előírt programokat. Szolgálati idejük alatt több mint 80 kutatási, kísérleti feladatot végeztek, vagy a zárt folyamatokat ellenőrizték. Tanulmányozták a Földet és a világűrt, fejlett technológia fejlesztése érdekében anyagtudományi kísérleteket végeztek. Orvosbiológiai vizsgálatokat végeztek. Kereskedelmi megrendelésre gyógyszeralapanyagot készítettek. Különféle körülmények között vizsgálták a láng viselkedését. Izraeli megrendelésre Ilan Ramon több témában (a Föld légkörének vizsgálata, meteorológiai következtetések elősegítése) végzett méréseket.

Tizenötödik nap

2003. február 1-jén visszatérés közben a Columbia űrrepülőgép Texas állam fölött darabokra szakadt és a fedélzetén tartózkodó űrhajósok életüket vesztették. Összesen 15 napot, 22 órát, 20 percet és 32 másodpercet töltött a világűrben. 10 600 000 kilométert (6 600 000 mérföldet) repült, 255 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet

(zárójelben a repülések száma az STS–107 küldetéssel együtt)

Katasztrófa

Radarfelvétel a Columbia darabjainak szétszóródásáról
Columbia emlékmű

A Columbia űrrepülőgép helyi idő szerint 9:16-kor szállt volna le a Kennedy Űrközpontnál. Egy órával korábban gyújtotta be a fékező hajtóműveket. 9:00-kor megszakadt a kapcsolat az irányítóközpont és az űrrepülőgép között. A közvetítésekben már csak a űrrepülőgép maradványai látszottak. A katasztrófát a CAIB bizottság vizsgálta. Eredményként az alábbi nyilatkozat szolgál (Scott Hubbard, a szakértői bizottság egyik tagja): „A Columbia szárnyának elülső bal oldali belépő élén támadt sérülést az indításkor az űrrepülőgép külső üzemanyagtartályáról leváló szigetelőanyag okozta, ami az űrsikló megsemmisülését és a rajta utazó hét asztronauta halálát okozta.”

A belépő élen ütött résen február 1-jén a Föld sűrű légkörében történő visszatéréskor forró gáz áramlott a Columbia bal oldali szárnyának a belsejébe, ami elolvasztotta a szárny fém szerkezetét és ennek következtében az űrrepülőgép mintegy 60 kilométeres magasságban darabokra szakadt.

A Columbia roncsait a baleset után összegyűjtötték, a Kennedy Űrközpont egyik épületének 16. emeletén lévő termébe helyezték el őket, így kutathatóvá téve a maradványokat a tudósok számára.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Még éltek az űrhajósok, amikor a kabin leszakadt a Columbiáról. origo.hu. (Hozzáférés: 2018. december 1.)
  2. ↑ A Columbia űrsikló katasztrófája. National Geographic, Youtube.com, Robert Richardson csatornája. (Hozzáférés: 2018. december 1.)

Források

Commons:Category:STS-107
A Wikimédia Commons tartalmaz Columbia-katasztrófa témájú médiaállományokat.
  • STS–107. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. december 7.)
  • STS–107. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 7.)
  • STS–107. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. december 7.)
  • STS–107. ksc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. december 7.)
  • STS–107. nss.org. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 7.)

Szakirodalom

További információk

Magyar oldalak

A Columbia balesetének vizsgálatáról az Űrvilág oldalain

Külföldi oldalak

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Columbia-katasztrófa&oldid=23734398”