Európai lappantyú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Caprimulgus europaeus szócikkből átirányítva)
Európai lappantyú
Tollazatának köszönhetően pihenés közben majdnem összeolvad a környezetével
Tollazatának köszönhetően pihenés közben majdnem összeolvad a környezetével
A hím lappantyú hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lappantyúalakúak (Caprimulgiformes)
Család: Lappantyúfélék (Caprimulgidae)
Alcsalád: Valódi lappantyúformák (Caprimulginae)
Nem: Caprimulgus
Faj: C. europaeus
Tudományos név
Caprimulgus europaeus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Az európai lappantyú elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
Az európai lappantyú elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Európai lappantyú témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Európai lappantyú témájú médiaállományokat és Európai lappantyú témájú kategóriát.

Az európai lappantyú vagy kecskefejő[1] (Caprimulgus europaeus) a madarak (Aves) osztályának lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) rendjébe, ezen belül a lappantyúfélék (Caprimulgidae) családjába tartozó faj.[2][3]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd terméyzettudós írta le 1758-ben.[4]

Alfajai[szerkesztés]

  • Caprimulgus europaeus dementievi Stegmann, 1949
  • Caprimulgus europaeus europaeus Linnaeus, 1758
  • Caprimulgus europaeus meridionalis Hartert, 1896
  • Caprimulgus europaeus plumipes Przewalski, 1876
  • Caprimulgus europaeus sarudnyi Hartert, 1912
  • Caprimulgus europaeus unwini Hume, 1871[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Majdnem egész Európában költ, az északi részek kivételével, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában. Az összes költőmadár Afrikában telel át, a Szaharától délre. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, gyepek és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[5]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Április második felétől szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a ritkásabb erdőkben.[6]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 26-28 centiméter, szárnyfesztávolsága 57-64 centiméter, tömege pedig 65-100 gramm.[6] Tollazata a fa kérgéhez hasonló barnás-szürkés, ami jó álca pihenés közben. Szeme nagy, bagolyéhoz hasonló. A csőrkávák oldalán meredező serték javítják a rovarcsapdázás hatásfokát. A hímnél jellegzetesek a farok mindkét oldalán és a szárny végén látható fehér foltok.

Életmódja[szerkesztés]

Kizárólag éjjel aktív. Tartós párkapcsolatát költés idején minden évben felújítja. Territoriális madár, a hímek monoton, kattogó hanggal jelzik területüket. Tápláléka a röptében elkapott, éjjel aktív rovarokból, lepkékből áll. Rövid, de széles csőrét hatalmasra ki tudja nyitni, ezáltal nagyobb rovarokat is könnyedén ejt.[6] Élettartama általában 8 év.

Szaporodása[szerkesztés]

Nászidőszakban a hímek a szárnyaikat testük alatt és felett összecsapdosva tapsolnak. A költési időszak június és augusztus között van. A fészkét a földön rakja, melyben két, barnán vagy szürkén pettyezett, halvány krémszínű tojás található. Évente egyszer, ritkán kétszer költ. A szülők felváltva 18 napig kotlanak. A fiatalok 17 nap után repülnek ki.

A madár tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Élőhelyének szűkülése, valamint a fekete fenyvesek letermelése miatt, az utóbbi 50 évben Közép-Európában drámaian csökkent az állományuk.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A hímek száma 3500-6000 közötti (1998-2001) és csökken (2000-2012).[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról 
  2. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
  3. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)
  6. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]