César-díj a legjobb rövidfilmnek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
César-díj a legjobb rövidfilmnek (César du meilleur court-métrage)
Szervezet neve Francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia
Székhely Párizs
Alapítás éve 1975
Ország  Franciaország
Díjátadók
Első díjátadó 17. César-gála
1992. február 22.
Legutóbbi díjátadó 39. César-gála
2014. február 28.
Következő díjátadó 40. César-gála
2015. február
Hivatalos weboldal
http://www.academie-cinema.org/

A legjobb rövidfilm César-díját (franciául César du meilleur court-métrage) a francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia 1992 óta ítéli oda a kisjátékfilmek elismerésére. Átadása a „Césarok éjszakája” elnevezésű gálaünnepségen történik minden év február végén, március elején.

A rövidfilmeket a 2. César-gála óta jutalmazzák Césarral. 1977 és 1991 között csak az eredeti forgatókönyv alapján készült fikciós kisjátékfilmek vehettek részt a megmérettetésben, a díj neve is César-díj a legjobb fikciós rövidfilmnek volt. 1992-ben e műfaji megkötést feloldották. A végső szavazásra bocsájtott alkotások száma az idők során többször változott: 4-5 volt. 2007 óta a jelölések száma öt.

A nagyjátékfilmektől eltérően nem minden, egy-egy évben készült rövidfilm kerül az Akadémia tagjai elé, hanem egy előzetes szűrésen esnek át. Az Akadémia Rövidfilm Bizottsága választ ki 12 alkotást azon francia filmek közül, amelyek:

  • hossza – 35 mm-es kópia esetén – nem haladja meg az 1600 métert,[1] vagy – más rögzítési mód esetében – időbeni hossza nem haladja meg az egy órát;
  • megkapták a Nemzeti Filmközpont (Centre National de la Cinématographie) filmes alkotásokat osztályozó bizottságának forgalmazási engedélyét a díjátadó előtti június 30-ig terjedő egy év alatt.[2]

A Rövidfilm Bizottság olyan akadémiai tagok közül kerül ki, akik szakmájuk folytán különösen jól ismerik a rövidfilmgyártás világát.[3] Az általuk kiválasztott 12-es listát az Akadémia tanácsa hagyja jóvá. A rövidfilmeket DVD-re másolva küldik ki a tagoknak, hogy kiválaszthassák az öt César-jelöltet.

A díjjal járó trófeát az alkotások rendezőinek adják át, de kap szobrocskát a film arra felhatalmazott producere is. Koprodukciós filmek esetében maximum két produkciós iroda megbízott producerei vehetnek át Césart. További gyártók esetében, kérésükre ők is kaphatnak szobrocskát, de csak a trófea gyártási költségeinek megtérítése fejében.[4]

Díjazottak és jelöltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A díjazottak vastagítással vannak kiemelve.[5] Az évszám a díjosztó gála évét jelzi, amikor az előző évben forgalmazásra került film elismerésben részesült.[6]

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992

  • 25 décembre 58, 10h36, rendezte: Diane Bertrand
    • Haut pays des neiges, rendezte: Bernard Palacios
    • Herman Heinzel, ornithologue, rendezte: Jacques Mitsch
    • La saga des Glaises, rendezte: David Ferre, Olivier Thery Lapiney

1993

  • Versailles, rive gauche, rendezte: Bruno Podalydes
    • Hammam, rendezte: Florence Miailhe
    • Le balayeur, rendezte: Serge Elissalde
    • Omnibus, rendezte: Sam Karmann

1994

  • Gueule d'atmosphère, rendezte: Olivier Péray
    • Comment font les gens, rendezte: Pascale Bailly
    • Empreintes, rendezte: Camille Guichard
    • Ex memoriam, rendezte: Beriou

1995

  • La vis, rendezte: Didier Flamand
    • Deus ex machina, rendezte: Vincent Mayrand
    • Elles, rendezte: Joanna Quinn
    • Émilie Muller, rendezte: Yvon Marciano

1996

  • A hal és a szerzetes (Le moine et le poisson), rendezte: Michael Dudok de Wit
    • Corps inflammables, rendezte: Jacques Maillot
    • Le bus, rendezte: Jean-Luc Gaget
    • Roland, rendezte: Lucien Dirat

1997

  • Mme Jacques sur la croisette, rendezte: Emmanuel Finkiel
    • Dialogue au sommet, rendezte: Xavier Giannoli
    • Un taxi pour Aouzou, rendezte: Issa Serge Coelo
    • Nyári ruha (Une robe d'été), rendezte: François Ozon
    • Une visite, rendezte: Philippe Harel

1998

  • Des majorettes dans l'espace, rendezte: David Fourier
    • Ferrailles, rendezte: Laurent Pouvaret
    • Seule, rendezte: Érick Zonca
    • Tout doit disparaître, rendezte: Jean-Marc Moutout
    • La vieille Dame et les pigeons, rendezte: Sylvain Chomet

1999

  • L’interview, rendezte: Xavier Giannoli
    • La vache qui voulait sauter par dessus l’église, rendezte: Guillaume Casset
    • La vieille Barrière, rendezte: Lyèce Boukhitine
    • Les pinces à linge, rendezte: Joël Brisse
    • Tueurs de petits poissons, rendezte: Alexandre Gavras

2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000

  • Sale bâtard, rendezte: Delphine Gleize
    • À lombre des grands baobabs, rendezte: Rémy Tamalet
    • Acide animé, rendezte: Guillaume Bréaud
    • Camping sauvage, rendezte: Abd-el-Kader Aoun, Giordano Gederlini
    • Rue Bleue, rendezte: Chad Chenouga

2001

  • Salam, rendezte: Souad El-Bouhati (megosztva)
  • Un petit air de fête, rendezte: Éric Guirado (megosztva)
    • A világ szélén (Au bout du monde), rendezte: Konstantin Bronzit
    • Le puits, rendezte: Jérôme Boulbes

2002

  • Au premier dimanche d'août, rendezte: Florence Miailhe
    • Des morceaux de ma femme, rendezte: Frédéric Pelle
    • La pomme, la figue et l'amande, rendezte: Joël Brisse
    • Les filles du douze, rendezte: Pascale Breton
    • Millevaches [Expérience], rendezte: Pierre Vinour

2003

  • Peau de vache, rendezte: Gérald Hustache-Mathieu
    • Candidature, rendezte: Emmanuel Bourdieu
    • Ce vieux rêve qui bouge, rendezte: Alain Guiraudie
    • Squash, rendezte: Lionel Bailliu

2004

  • L'homme sans tête, rendezte: Juan Solanas
    • La chatte andalouse, rendezte: Gérald Hustache-Mathieu
    • Megvárom a következőt... (J'attendrai le suivant...), rendezte: Philippe Orreindy
    • Pacotille, rendezte: Éric Jameux

2005

  • Cousines, rendezte: Lyes Salem
    • Hymne à la gazelle, rendezte: Stéphanie Duvivier
    • La méthode Bourchnikov, rendezte: Grégoire Sivan
    • Les parallèles, rendezte: Nicolas Saada

2006

  • After Shave, rendezte: Hany Tamba
    • La peur, petit chasseur, rendezte: Laurent Achard
    • Obras, rendezte: Hendrick Dusollier
    • Sous le bleu, rendezte: David Oelhoffen

2007

  • Fais de beaux rêves, rendezte: Marilyne Canto
    • Bonbon au poivre, rendezte: Marc Fitoussi
    • La leçon de guitare, rendezte: Martin Rit
    • Le mammouth Pobalski, rendezte: Jacques Mitsch
    • Les volets, rendezte: Lyèce Boukhitine

2008

  • Le Mozart des pickpockets, rendezte: Philippe Pollet-Villar
    • Deweneti, rendezte: Dyana Gaye
    • La promenade, rendezte: Marina de Van
    • Premier voyage, rendezte: Grégoire Sivan
    • Rachel, rendezte: Frédéric Mermoud

2009

  • Morzsák (Les miettes), rendezte: Pierre Pinaud
    • Les paradis perdus, rendezte: Hélier Cisterne
    • Skhizein, rendezte: Jérémy Clapin
    • Taxi Wala, rendezte: Lola Frederich
    • Une leçon particulière, rendezte: Raphaël Chevènement

2010-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010

  • Lányoknak ingyenes (C'est gratuit pour les filles), rendezte: Claire Burger és Marie Amachoukeli
    • ¿Dónde está Baigorria?, rendezte: Edouard Deluc
    • A két William (Les Williams), rendezte: Alban Mench
    • La maison des autres, rendezte: Foued Mansour
    • Séance familiale, rendezte: Cheng Chui Kuo

2011

  • Logorama, rendezte: H5 (François Alaux, Hervé de Crécy, Ludovic Houplain)
    • Monsieur l'Abbé, rendezte: Blandine Lenoir
    • Petit tailleur, rendezte: Louis Garrel
    • Un transport en commun, rendezte: Dyana Gaye
    • Une pute et un poussin, rendezte: Clément Michel

2012

  • L'accordeur, rendezte: Olivier Treiner
    • J'aurais pu être une pute, rendezte: Baya Kasmi
    • Je pourrais être votre grand-mère, rendezte: Bernard Tanguy
    • La France qui se lêve tôt, rendezte: Hugo Chesnard
    • A világ nők nélkül (Un monde sans femmes), rendezte: Guillaume Brac

2013

  • Le cri du homard – rendező: Nicolas Guiot
    • Ce n'est pas un film de cow-boys – rendező: Benjamin Parent
    • Ce qu'il restera de nous – rendező: Vincent Macaigne
    • La vie parisienne – rendező: Vincent Dietschy
    • Les meutes – rendező: Manuel Schapira

2014

  • Avant que de tout perdre, rendezte: Xavier Legrand
    • Bambi, rendezte: Sébastien Lifshitz
    • La fugue, rendezte: Jean-Bernard Marlin
    • Les lézards, rendezte: Vincent Mariette
    • Marseille la nuit, rendezte: Marie Monge

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A francia Nemzeti Filmközpont (Centre National de la Cinématographie) 1964. évi meghatározása szerint a rövidfilm hossza: egy tekercs 35 mm-es film, azaz, 1600 méter, melynek időtartama egy óra (egészen pontosan 58 perc, 29 másodperc).
  2. A francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia szabályzata 2. fejezet, 3. szakasz
  3. Általában a Nemzeti Filmközpont munkatársai, a filmfesztiválok válogatói, vagy rövidfilmekre szakosodott szövetségek tagjai.
  4. A francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia szabályzata 3. fejezet, 5. szakasz
  5. A szócikkben a magyarországi filmbemutató, illetve DVD-forgalmazás címei szerepelnek (forrás: PORT.hu, Interaktív filmkatalógus és kritikus tömeg), kiegészítve a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  6. Például: Olivier Péray a 19. César-gálán, 1994. február 26-án vehetett át díjat a legjobb rövidfilm kategóriában, filmjét, a Gueule d'atmosphère-t viszont az előző évben, 1993. elején mutatták be a nagyközönségnek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]