César-díj a legjobb operatőrnek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
César-díj a legjobb operatőrnek (César de la meilleure photographie)
Szervezet neve Francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia
Székhely Párizs
Alapítás éve 1975
Ország  Franciaország
Díjátadók
Első díjátadó 1. César-gála
1976. április 3.
Legutóbbi díjátadó 39. César-gála
2014. február 28.
Következő díjátadó 40. César-gála
2015. február
Hivatalos weboldal
http://www.academie-cinema.org/

A legjobb operatőrnek járó César-díjat (franciául César de la meilleure photographie – César a legjobb fényképezésnek) a francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia 1976-ban hozta létre a filmek képi világának megteremtéséért felelős, a felvételeket készítő vagy irányító szakemberek művészi munkájának elismerésére. Átadása a „Césarok éjszakája” elnevezésű gálaünnepségen történik az operatőrök részére, minden év február végén, március elején.

A megmérettetésben mindazon filmek részt vehetnek, amelyeket első körben jelöltek a legjobb film kategóriában.

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012-ig többszörösen díjazottak:

  • 3 alkalommal: Yves Angelo (1990, 1992, 1994), Thierry Arbogast (1996, 1998, 1996), Philippe Rousselot (1982, 1987, 1995);
  • 2 alkalommal: Stéphane Fontaine (2006, 2010), Pierre Lhomme (1989, 1991), Nagata Tecuo (2002, 2008), Bruno Nuytten (1977, 1984).

Öt- vagy többszörös jelöltek:

  • 8 alkalommal: Thierry Arbogast, Pierre Lhomme
  • 7 alkalommal: Éric Gautier
  • 6 alkalommal: Yves Angelo, Bruno Nuytten, Philippe Rousselot
  • 5 alkalommal: –

Díjazottak és jelöltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A díjazottak vastagítással vannak kiemelve.[1] Az évszám a díjosztó gála évét jelzi, amikor az előző évben forgalmazásra került film elismerésben részesült.[2]

1970-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1976

  • Sven NykvistFekete hold (Black moon)
    • Étienne Becker – A bosszú (Le vieux fusil)
    • Pierre Lhomme – Az orchidea húsa (La chair de l'orchidée)
    • Pierre Lhomme – A vadember (Le sauvage)

1977

  • Bruno Nuytten – Barocco és Útkereső (La meilleure façon de marcher)
    • Étienne Becker – A játékszer (Le jouet)
    • Gerry Fisher – Klein úr (Monsieur Klein)
    • Claude Renoir – Csak egy asszony... (Docteur Françoise Gailland)
    • Claude Renoir – A hitetlen asszony (Une femme fidèle)

1978

  • Raoul Coutard – Le Crabe-Tambour
    • Ricardo Aronovich – Gondviselés (Providence)
    • Pierre Lhomme – Dites-lui que je l'aime
    • Andréas Winding – Lidércnyomás (L'imprécateur)

1979

  • Bernard Zitzermann – Molière
    • Nestor Almendros – A zöld szoba (La chambre verte)
    • Jean Boffety – Egyszerű eset (Une histoire simple)
    • Pierre Lhomme – Judith Therpauve

1980-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1980

  • Ghislain Cloquet – Egy tiszta nő (Tess)
    • Nestor Almendros – Perceval lovag (Perceval le Gallois)
    • Bruno Nuytten – Les sœurs Brontë
    • Jean Penzer – Hidegtál (Buffet froid)

1981

  • Nestor Almendros – Az utolsó metró (Le dernier métro)
    • Pierre-William Glenn – Halál egyenes adásban (La mort en direct)
    • Sacha Vierny – Amerikai nagybácsim (Mon oncle d'Amérique)
    • Bernard Zitzermann – A bankárnő (La banquière)

1982

1983

  • Henri Alekan – La truite
    • Raoul Coutard – Passiójáték (Passion)
    • Jean Penzer – Une chambre en ville
    • Edmond Richard – Les Misérables

1984

  • Bruno Nuytten – Viszlát, Pantin! (Tchao Pantin)
    • Ricardo Aronovich – A bál (Le bal)
    • Pierre Lhomme – Végzetes kaland [3] (Mortelle randonnée)
    • Philippe RousselotHoldfény a csatorna felett (La Lune dans le caniveau)

1985

  • Bruno De Keyzer – Vidéki vasárnap (Un dimanche à la campagne)
    • Pasqualino De Santis – Carmen
    • Bruno Nuytten – A Saganne erőd (Fort Saganne)
    • Sacha Vierny – Halálos szerelem (L'amour à mor)

1986

  • Jean Penzer – On ne meurt que deux fois
    • Renato Berta – Randevú (Rendez-vous)
    • Pasqualino De Santis – A hárem (Harem)
    • Carlo Varini – Metró (Subway)

1987

  • Philippe RousselotThérese története (Thérese)
    • Jean-Yves Escoffier – Rossz vér (Mauvais sang)
    • Bruno Nuytten – A Paradicsom… (Jean de Florette)
    • Charlie Van Damme – Melodráma (Mélo)

1988

  • Renato Bernard – Viszontlátásra, gyerekek! (Au revoir les enfants)
    • Patrick Blossier – Miss Mona
    • Willy Kurant – A Sátán árnyékában (Sous le soleil de Satan)

1989

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990

  • Yves Angelo – Indiai nocturne (Nocturne indien)
    • Bruno de Keyzer – Az élet és semmi más (La vie et rien d'autre)
    • Philippe RousselotTúl szép hozzád (Trop belle pour toi)

1991

  • Pierre Lhomme – Cyrano de Bergerac
    • Thierry Arbogast – Nikita
    • Eduardo Serra – A fodrásznő férje (Le mari de la coiffeuse)

1992

  • Yves Angelo – Minden áldott reggel (Tous les matins du monde)
    • Gilles Henry és Emmanuel Machuel – Van Gogh
    • Darius Khondji – Delicatessen

1993

  • François Catonne – Indokína (Indochine)
    • Yves Angelo – A zongorakísérő (L'accompagnatrice)
    • Yves Angelo – Dermedt szív (Un cœur en hiver)
    • Robert Fraisse – A szerető (L'amant)

1994

  • Yves Angelo – Germinal
    • Renato Berta – Dohányzó/Nem dohányzó (Smoking/No Smoking)
    • Sławomir Idziak – Három szín: kék (Trois couleurs: Bleu)

1995

1996

  • Thierry Arbogast – Huszár a tetőn (Le hussard sur le toit)
    • Pierre Aïm – A gyűlölet (La haine)
    • Darius Khondji – Elveszett gyerekek városa (La cité des enfants perdus)

1997

  • Claude Nuridsany és Marie Perennou – Mikrokozmosz - Füvek népe (Microcosmos : Le peuple de l'herbe)
    • Thierry Arbogast – Rizsporos intrikák (Ridicule)
    • Jean-Marie Dreujou – Les caprices d'un fleuve

1998

1999

  • Éric Gautier – Aki szeret engem, vonatra ül (Ceux qui maiment prendront le train)
    • Laurent Dailland – A Vendôme tér asszonya (Place Vendôme)
    • Agnès Godard – Élet, amiről az angyalok álmodnak (La vie rêvée des anges)

2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000

  • Éric Guichard – Himalája - Az élet sója (Himalaya, lenfance dun chef)
    • Thierry Arbogast – Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz (Jeanne d’Arc)
    • Jean-Marie Dreujou – Lány a hídon (La fille sur le pont)

2001

  • Agnès Godard – Szép munka (Beau travail)
    • Éric Gautier – Érzelmek útvesztői (Les destinées sentimentales)
    • Thierry Arbogast – Bíbor folyók (Les rivières pourpres)

2002

  • Nagata Tecuo – Tiszti szoba (La chambre des officiers)
    • Bruno Delbonnel – Amélie csodálatos élete (Le fabuleux destin d'Amélie Poulain)
    • Mathieu Vadepied – A számat figyeld (Sur mes lèvres)

2003

  • Pawel Edelman – A zongorista (Le pianiste)
    • Patrick Blossier – Ámen (Amen)
    • Jeanne Lapoirie – 8 nő (8 femmes)

2004

  • Thierry Arbogast – Bon voyage
    • Pierre Aïm – Monsieur N.
    • Agnès Godard – Kallódók (Les égarés)

2005

  • Bruno Delbonnel – Hosszú jegyesség (Un long dimanche de fiançailles)
    • Jean-Marie Dreujou – Két testvér (Deux frères)
    • Éric Gautier – Tiszta (Clean)

2006

  • Stéphane Fontaine – Halálos szívdobbanás (De battre mon cœur s’est arrêté)
    • Éric Gautier – Gabrielle
    • William Lubtchansky – Szabályos szeretők (Les amants réguliers)

2007

  • Julien Hirsch – Lady Chatterley
    • Patrick Blossier– A dicsőség arcai (Indigènes)
    • Éric Gautier – Szívek (Cœurs)
    • Christophe Offenstein – Senkinek egy szót se! (Ne le dis à personne)
    • Guillaume Schiffman – OSS 117: Képtelen kémregény (OSS 117 – Le Caire nid d'espions)

2008

  • Nagata Tecuo – Piaf (La Môme)
    • Yves Angelo – Második nekifutás (Le deuxième souffle)
    • Gérard de Battista – Un secret
    • Giovanni Fiore Coltellacci – Közeli ellenségek (L'ennemi intime)
    • Janusz KamińskiSzkafander és pillangó (Le scaphandre et le papillon)

2009

  • Laurent Brunet – Séraphine
    • Robert Gantz – Halálos közellenség – Public Enemy (Mesrine: L'instinct de mort)
    • Eric Gautier – Karácsonyi mese (Un conte de Noël)
    • Agnès Godard – Otthon az úton (Home)
    • Tom Stern – Külvárosi mulató (Faubourg 36)

2010-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010

  • Stéphane Fontaine – A próféta (Un prophète)
    • Christophe Beaucarne – Coco Chanel (Coco avant Chanel)
    • Laurent Dailland – Isten hozott! (Welcome)
    • Éric Gautier – Les herbes folles
    • Glynn Speeckaert – A l'origine

2011

  • Caroline Champetier – Emberek és istenek (Des hommes et des dieux)
    • Christophe Beaucarne – Turné (Tournée)
    • Pawel Edelman – Szellemíró (The Ghost Writer)
    • Bruno Keyzer – Montpensier hercegnője (La princesse de Montpensier)
    • Guillaume Schiffman – Gainsbourg (hősi élet) (Gainsbourg (Vie héroïque))

2012

  • Guillaume Schiffman – The Artist – A némafilmes (The Artist)
    • Pierre Aïm – Polisse
    • Josée Deshaies – Bordélyház (L'Apollonide (Souvenirs de la maison close))
    • Julien Hirsch – Államérdekből (L'exercice de l'État)
    • Mathieu Vadepied – Életrevalók (Intouchables)

2013

  • Romain Winding – Búcsú a királynémtól (Les adieux à la reine)
    • Caroline Champetier – Holy Motors
    • Stéphan Fontaine – Rozsda és csont (De rouille et d'os)
    • Darius Khondji – Szerelem (Amour)
    • Guillaume Schiffman – Populaire kisasszony (Populaire)

2014

  • Thomas Hardmeier – L'extravagant voyage du jeune et prodigieux T. S. Spivet
    • Sofian El Fani – Adèle élete – 1-2. fejezet (La vie d'Adèle)
    • Jeanne Lapoirie – Michael Kohlhaas
    • Claire Mathon – Idegen a tónál (L'inconnu du lac)
    • Mark Lee Ping-Bin – Renoir

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A szócikkben a magyarországi filmbemutató, illetve DVD-forgalmazás címei szerepelnek (forrás: PORT.hu, Interaktív filmkatalógus és kritikus tömeg), kiegészítve a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  2. Például: Raoul Coutard a 3. César-gálán, 1978. február 4-én nyert a legjobb operatőr kategóriában, a Le Crabe-Tambour viszont az előző évben, 1977. november 9-én került a francia filmszínházakba.
  3. Előfordul Halálos kószálás címmel is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]