César-díj a legjobb díszletnek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
César-dij a legjobb díszletnek
(César des meilleurs décors)
Szervezet neve Francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia
Székhely Párizs
Alapítás éve 1975
Ország  Franciaország
Díjátadók
Első díjátadó 1. César-gála
1976. április 3.
Legutóbbi díjátadó 39. César-gála
2014. február 28.
Következő díjátadó 40. César-gála
2015. február
Hivatalos weboldal
http://www.academie-cinema.org/

A legjobb díszletnek járó César-díjat (franciául César des meilleurs décors – César a legjobb díszleteknek) a francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia 1976-ban hozta létre díszlet- és látványtervezők művészi munkájának elismerésére.[1] Átadása a „Césarok éjszakája” elnevezésű gálaünnepségen történik a díszlettervezők részére, minden év február végén, március elején.

A megmérettetésben mindazon filmek részt vehetnek, amelyeket első körben jelöltek a legjobb film kategóriában.

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012-ig többszörösen díjazottak:

  • 3 alkalommal: Pierre Guffroy (1976, 1987, 1990), Jacques Saulnier (1978, 1985, 1994), Alexandre Trauner (1977, 1980, 1986)
  • 2 alkalommal: Aline Bonetto (2002, 2005), Jean Rabasse (1996, 2001)

Öt- vagy többszörös jelöltek:

  • 10 alkalommal: Jacques Saulnier
  • 7 alkalommal: Alexandre Trauner
  • 6 alkalommal: Bernard Evein, Pierre Guffroy, Jean-Pierre Kohut-Svelko,
  • 5 alkalommal: Guy-Claude François

Díjazottak és jelöltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A díjazottak vastagítással vannak kiemelve.[2] Az évszám a díjosztó gála évét jelzi, amikor az előző évben forgalmazásra került film elismerésben részesült.[3]

1970-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1976

  • Pierre Guffroy – Kezdődjék hát az ünnep! (Que la fête commence)
    • Jean-Pierre Kohut-Svelko – Adèle H. története (L'histoire d'Adèle H.)
    • Jean-Pierre Kohut-Svelko – A legfontosabb a szerelem (L'important c'est d'aimer)
    • Richard Peduzzi – Az orchidea húsa (La chair de l'orchidée)

1977

  • Alexandre TraunerKlein úr (Monsieur Klein)
    • Bernard Evein – A játékszer (Le jouet)
    • Pierre Guffroy – Mado
    • Pierre Guffroy – A bérlő (Le locataire)
    • Ferdinando Scarfiotti – Barocco

1978

  • Jacques Saulnier – Gondviselés (Providence)
    • Bernard Evein – Előttem az élet (La vie devant soi)
    • Jean-Pierre Kohut-Svelko – Mind a Paradicsomba kerülünk (Nous irons tous au paradis)
    • Hilton McConnico – Dites-lui que je l'aime

1979

  • Guy-Claude François – Molière
    • Jacques Brizzio – Violette Nozière
    • François de Lamothe – Luxusbordély Párizsban (One, Two, Two : 122, rue de Provence)
    • Théobald Meurisse – Sale rêveur

1980-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1980

  • Alexandre TraunerDon Giovanni
    • Pierre Guffroy – Egy tiszta nő (Tess)
    • Théobald Meurisse – Hidegtál (Buffet froid)
    • Jacques Saulnier – I, mint Ikarusz (I... comme Icare)

1981

  • Jean-Pierre Kohut-Svelko – Az utolsó metró (Le dernier métro)
    • Dominique André – A rossz fiú (Un mauvais fils)
    • Jean-Jacques Caziot – A bankárnő (La banquière)
    • Jacques Saulnier – Amerikai nagybácsim (Mon oncle d'Amérique)

1982

1983

  • Alain Nègre – Martin Guerre visszatér (Le retour de Martin Guerre)
    • Bernard Evein – Une chambre en ville
    • François de Lamothe – Les Misérables
    • Alexandre TraunerA pisztráng (La truite)

1984

  • Hilton Mac Connico – Holdfény a csatorna felett (La Lune dans le caniveau)
    • Jean-Pierre Kohut-Svelko – Végzetes kaland [4] (Mortelle randonnée)
    • Jacques Saulnier – Az élet kész regény (La vie est un roman)
    • Alexandre TraunerViszlát, Pantin! (Tchao Pantin)

1985

  • Jacques Saulnier – Swann szerelme (Un amour de Swann)
    • Jean-Jacques Caziot – Les cavaliers de l'orage
    • Bernard Evein – A mi történetünk (Notre histoire)
    • Enrico Job – Carmen

1986

  • Alexandre TraunerMetró (Subway)
    • Jean-Jacques Caziot – Júdás-hadművelet (Bras de fer)
    • Philippe Combastel – Nyakunkon a veszély (Péril en la demeure)
    • François de Lamothe – On ne meurt que deux fois

1987

  • Pierre Guffroy – Kalózok (Pirates)
    • Bernard Evein – Thérese története (Thérese)
    • Jacques Saulnier – Melodráma (Mélo)
    • Alexandre TraunerJazz Párizsban [5] ('Round Midnight)[6]

1988

  • Willy Holt – Viszontlátásra, gyerekek! (Au revoir les enfants)
    • Guy-Claude François – Béatrice passiója (La passion Béatrice)
    • Jean-Pierre Kohut-Svelko – Egy házban az ellenséggel (Ennemis intimes)

1989

  • Bernard Vezat – Camille Claudel
    • Bernard Evein – Hármat 26-ra (Trois places pour le 26)
    • Thierry Leproust – Ártatlan gyönyör (La lectrice)

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990

  • Pierre Guffroy – Valmont
    • Michèle Abbé-Vannier – Bunker Palace Hôtel
    • Théobald Meurisse – Túl szép hozzád (Trop belle pour toi)

1991

  • Ezio Frigerio – Cyrano de Bergerac
    • Yvan Maussion – A fodrásznő férje (Le mari de la coiffeuse)
    • Dan Weil – Nikita

1992

  • Jean-Philippe Carp – Delicatessen
    • Philippe Pallut és Katia Wyszkop – Van Gogh
    • Michel Vandestien – A Pont-Neuf szerelmesei (Les amants du Pont-Neuf)

1993

  • Jacques Bufnoir – Indokína (Indochine)
    • François de Lamothe – A hercegi vacsora (Le souper)
    • Hoang Thanh At – A szerető (L'amant)

1994

  • Jacques Saulnier – Dohányzó/Nem dohányzó (Smoking/No Smoking)
    • Jacques Bufnoir – Justinien Trouvé ou le Bâtard de Dieu
    • Hoang Thanh At, Christian Marti – Germinal

1995

  • Gianni Quaranta – Farinelli, a kasztrált (Farinelli)
    • Richard Peduzzi és Olivier Radot – Margó királyné (La Reine Margot)
    • Bernard Vézat – Chabert ezredes (Le colonel Chabert)

1996

  • Jean Rabasse – Elveszett gyerekek városa (La cité des enfants perdus)
    • Michèle Abbé-Vannier – Pillangókisasszony (Madame Butterfly)
    • Jacques Rouxel, Ezio Frigerio, Christian Marti – Huszár a tetőn (Le hussard sur le toit)

1997

  • Ivan Maussion – Rizsporos intrikák (Ridicule)
    • Guy-Claude François – Conan kapitány (Capitaine Conan)
    • Jean-Marc Kerdelhue – Az arcátlan Beaumarchais (Beaumarchais, l'insolent)

1998

  • Dan Weil – Az ötödik elem (Le cinquième élément)
    • Jacques Saulnier – Megint a régi nóta (On connaît la chanson)
    • Bernard Vézat – A púpos (Le bossu)

1999

  • Jacques Rouxel – Lautrec
    • Thierry Flamand – A Vendôme tér asszonya (Place Vendôme)
    • Richard Peduzzi, Sylvain Chauvelot – Aki szeret engem, vonatra ül (Ceux qui maiment prendront le train)

2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000

  • Philippe Chiffre – Rembrandt
    • François Emmanuelli – Talán (Peut-être)
    • Jean Rabasse – Asterix és Obelix (Astérix et Obélix contre César)
    • Hugues Tissandier – Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz (Jeanne d’Arc)

2001

  • Jean Rabasse – Vatel
    • Thierry François – Saint-Cyr
    • Katia Wyszkop – Érzelmek útvesztői (Les destinées sentimentales)

2002

  • Aline Bonetto – Amélie csodálatos élete (Le fabuleux destin d'Amélie Poulain)
    • Antoine Fontaine et Jean-Baptiste Marot – Egy hölgy és a herceg (L'anglaise et le duc)
    • Guy-Claude François – Farkasok szövetsége (Le pacte des loups)

2003

  • Allan Starski – A zongorista (Le pianiste)
    • Hoang Thanh At – Asterix és Obelix: A Kleopátra küldetés (Astérix & Obélix: Mission Cléopâtre)
    • Emile Ghigo – De Gaulle katonái (Laissez-passer)
    • Arnaud de Moléron – 8 nő (8 femmes)

2004

  • Jacques Rouxel, Catherine Leterrier – Bon voyage
    • Patrick Durand – Monsieur N.
    • Jacques Saulnier – Nem kell a csók (Pas sur la bouche)

2005

  • Aline Bonetto – Hosszú jegyesség (Un long dimanche de fiançailles)
    • François Chauvaud – Kóristák (Les choristes)
    • Jean-Pierre Fouillet – Halhatatlanok (Immortel (ad vitam))

2006

  • Olivier Radot – Gabrielle
    • Loula Morin – Fakó lelkek (Les âmes grises)
    • Jean-Michel Simonet – Fegyverszünet karácsonyra (Joyeux Noël)

2007

  • Maamar Ech Cheikh – OSS 117: Képtelen kémregény (OSS 117 – Le Caire nid d'espions)
    • Dominique Douret – A dicsőség arcai (Indigènes)
    • Jean-Luc Raoul – Tigris brigád (Les brigades du tigre)
    • François-Renaud Labarthe – Lady Chatterley
    • Jacques Saulnier – Szívek (Cœurs)

2008

  • Olivier Raoux – Piaf (La Môme)
    • Françoise Dupertuis – Moliere (Molière)
    • Thierry Flamand (ADC) – Második nekifutás (Le deuxième souffle)
    • Jean-Pierre Kohut Svelko – Un secret
    • Christian Marti – A szegények hercege (Jacquou le croquant)

2009

  • Thierry François – Séraphine
    • Emile Ghigo – Halálos közellenség – Public Enemy (Mesrine: L'instinct de mort)
    • Yvan Niclass – Otthon az úton (Home)
    • Jean Rabasse – Külvárosi mulató (Faubourg 36)
    • Olivier Raoux – Elhúztak a felnőttek, miénk a pálya (Les enfants de Timpelbach)

2010-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010

  • Michel Barthélémy – A próféta (Un prophète)
    • Aline Bonetto – Micmacs - (N)Agyban megy a kavarás (Micmacs à tire-larigot)
    • Maamar Ech-Cheikh – OSS 117 Rio ne répond plus...
    • François-Renaud Labarthe – A l'origine
    • Oliver Radot – Coco Chanel (Coco avant Chanel)

2011

  • Hugues Tissandier – Adéle és a múmiák rejtélye (Adèle Blanc-Sec)
    • Michel Barthélémy – Emberek és istenek (Des hommes et des dieux)
    • Guy-Claude François – Montpensier hercegnője (La princesse de Montpensier)
    • Albrecht Konrad – Szellemíró (The Ghost Writer)
    • Christian Marti – Gainsbourg (hősi élet) (Gainsbourg (Vie héroïque))

2012

  • Laurence Bennett – The Artist – A némafilmes (The Artist)
    • Alain Guffroy – Bordélyház (L'Apollonide (Souvenirs de la maison close))
    • Pierre-François Limbosch – Szerelem a hatodikon (Les femmes du 6e étage)
    • Jean-Marc Tran Tan Ba – Államérdekből (L'exercice de l'État)
    • Wouter Zoon – Kikötői történet (Le Havre)

2013

  • Katia Wyszkop – Búcsú a királynémtól (Les adieux à la reine)
    • Philippe Chiffre – Cloclo
    • Sylvie Olivé – Populaire
    • Jean-Vincent Puzos – Szerelem (Amour)
    • Florian Sanson – Holy Motors

2014

  • Stéphane Rozenbaum – Tajtékos napok (L'écume des jours)
    • Yan Arlaud – Michael Kohlhaas
    • Benoît Barouh – Renoir
    • Aline Bonetto – L'extravagant voyage du jeune et prodigieux T. S. Spivet
    • Sylvie Olivé – Én, én és az anyám (Les garçons et Guillaume, à table !)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Animációs filmek esetében a művészeti igazgató veheti át a díjat.
  2. A szócikkben a magyarországi filmbemutató, illetve DVD-forgalmazás címei szerepelnek (forrás: PORT.hu, Interaktív filmkatalógus és kritikus tömeg), kiegészítve a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  3. Például: Jacques Saulnier a 3. César-gálán, 1978. február 4-én nyert a legjobb operatőr kategóriában, a Gondviselés viszont az előző évben, 1977. február 9-én került a francia filmszínházakba.
  4. Előfordul Halálos kószálás címmel is.
  5. Előfordul Élféltájban címmel is.
  6. Nemzetközi forgalmazási cím. A francia-amerikai koprodukcióban készült film francia címe: Autour de minuit.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]