Bulyovszky Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bulyovszky Mihály
Elhunyt1712[1]
Foglalkozásatanár
SablonWikidataSegítség

Duliczi Bulyovszky Mihály (? – Durlach, (ma Karlsruhe része) 1711 vagy 1712) teológus, bölcsész, jogász és zenész.

Élete[szerkesztés]

Dulicz-i, azaz gyulafalvai nemesi családból származott, duliczi Bulyovszky Ferenc Nógrád vármegyei alispán testvére volt. Iskoláit hazájában végezte, azután német akadémiákra ment, különösen a wittenbergi, tübingeni és strassburgi egyetemeket látogatta; a teológiai, a matematikai és a bölcseleti tudományokban képezte ki magát, emellett költő és zeneértő is volt, jól játszott zongorán és orgonán. Beszélte a héber, ógörög, latin, magyar, német és cseh nyelveket.[2] Előbb iskolaigazgató volt Durlachban, azután aligazgató Pforzheimban; 1692-ben iskolaigazgató Öhringenben, 1696-tól aligazgató és tanár Stuttgartban; majd ezt követően baden-durlachi egyházi tanácsos, a bölcselet tanára és igazgató Durlachban. „Ditsértetett mint jámbor Theologus, derék Jurista, éles eszű Philosophus, elmés Poéta, nagy Nyelvtudós, jeles Instrumentalista, 's értelmes Mechanicus a' hangműszerek készítésében, a' mint ezeket mind írásai, mind valódi tettei által bebizonyitá.”[3]

Vályi András Magyar Országnak leírásában Dulicz (Gyulafalva) településről írva megemlékezik róla: „a’ híres Bulyovszky Mihálynak itten lett születése, a’ ki azon kivül, hogy nagy musika túdó volt, egy spinét forma musikát talált fél, és LEOPOLD TSÁSZÁR előtt magát ki mutatván általa, meg ajándékoztatott, munkát is hagyot vala az Orgonának jobbítása felől maga után.”

Munkái[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nouveau dictionnaire de biographie alsacienne (francia nyelven), 1982. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Katona István. Leopoldus I., Historia regvm stirpis avstriacae. Tom. XVII. Ord. XXXVI. 1697–1705 (latin nyelven), 714. o. (1802) 
  3. szerk.: Vörösmarty Mihály és Horvát István: Rothkrepf Gábor: Második Toldalék a' Magyar országi Muzsika történetéhez, Tudományos Gyűjtemény, 3–38. o. (1832) 
  4. Titelaufnahme. Badische Landesbibliothek Karlsruhe
  5. Titelaufnahme. Badische Landesbibliothek Karlsruhe
  6. Titelaufnahme. Badische Landesbibliothek Karlsruhe
  7. Titelaufnahme. Badische Landesbibliothek Karlsruhe
  8. Titelaufnahme. Badische Landesbibliothek Karlsruhe

Források[szerkesztés]