Borz-barlang

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. január 9., 03:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)
Borz-barlang
A Borz-barlang bejárata
A Borz-barlang bejárata
Hossz41 m
Mélység0 m
Magasság2,3 m
Függőleges kiterjedés2,3 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 310 m
Ország Magyarország
TelepülésSzögliget
Földrajzi tájAggteleki-karszt
Típusinaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám5451-20
Elhelyezkedése
Borz-barlang (Magyarország)
Borz-barlang
Borz-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 44″, k. h. 20° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 44″, k. h. 20° 40′ 17″

A Borz-barlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Szögliget központjától északra, körülbelül három kilométerre, a Lakatos-forrástól (Borz-forrástól) északkeletre, 72 méterre, az Országos Kéktúra kék sáv jelzéssel jelölt útvonala mellett van másfél méter magas természetes bejárata. Néhány turistatérkép jelöli helyét barlangjellel és nevének feltüntetésével. Felső triász hallstatti mészkőben jött létre.

A 32 méter vízszintes kiterjedésű barlang régészeti átkutatása eredményes lehet. Sok benne a csont és állati ürülék. Ezek arra utalnak, hogy ragadozó élt, vagy él benne. Régi térképein a végponttól továbbvezető kúszójárat látható, amely jelenleg nem járható. Ennek végében egy törmelékkel lezárt végű vízvezető járatba lehetett lejutni egy szűkületen lemászva a barlangot régen ismerők szerint. A nem lezárt barlang barlangjáró alapfelszereléssel és engedéllyel látogatható.

A feltárásakor benne talált borztetemről lett elnevezve. A helybeliek szerint a lyuk bejáratánál a cigányok borzot füstöltek régen és lehet, hogy még akkor pusztult el. Előfordul irodalmában Borz-lyuk (Dénes 1963), Borzlyuk (Balázs 1957) és Borzlyuk-barlang (Bertalan 1976) neveken is. 1957-ben volt először Borz-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

1957. augusztusban Gyülvészi Barnabás és Ort János tárták fel egy eltömődött lyuk kibontásával 28 méter hosszúságig. Ebben az évben Balázs Dénes és Bató Tibor mérték fel és lett megszerkesztve 1:100 méretarányú barlangtérképe. 1959-ben a Vörös Meteor SK Barlangkutató Csoportja bontómunkát végzett benne. Az 1963-ban készített és 1963. augusztusi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentésbe Dénes György azt írta, hogy valószínűleg a Bába-forrás régi inaktív forrásbarlangja, amelyen keresztül egykor a bába-völgyi víznyelők vizei kerültek a felszínre. A kézirat szerint 50 méter hosszú. A méretadatba minden bizonnyal beleszámította a barlanggal lehet, hogy járhatóan összefüggő másik, nem messze lévő bontási helyen feltárt barlang hosszát. A valóságban nem lett összekötve a két barlang.

1968-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Szakbizottság bővítette bejárati részét. 1971-ben a Tektonik Barlangkutató Csoport tágította a barlangot. Valószínűleg 1973-ban Csernavölgyi László és Molnár András, akik a Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai voltak, felmérték a barlangot és a felmérés alapján Molnár András alaprajzi barlangtérképet szerkesztett öt keresztmetszettel. Az 1975-ben megjelent és Jakucs László által szerkesztett útikalauzban az olvasható, hogy 50 méter hosszú és a feltárók szerint a Bába-völgyi-barlangrendszer régi, már inaktív forrásbarlangja. A könyvben publikálva lett egy fénykép, amelyen bejárata figyelhető meg.

Az 1976. évi MKBT Beszámoló szerint körülbelül 20 méter hosszúságig volt járható és kibontása két irányban lehetséges. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 75. számú cédulán többek között az szerepel, hogy 28 (50?) méter hosszú és hordalékkal van kitöltve. A kézirat barlangra vonatkozó része két irodalmi mű alapján készült. Az 1977-ben írt és 1972. februári bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a Bába-völgyi 1. sz. víznyelővel van hidrológiai kapcsolata. Alaprajzi hossza 41 méter, hossza a valóságban 41 méter, vízszintes kiterjedése 20 méter és függőleges kiterjedése 2,3 méter.

1978 őszén a Vass Imre Barlangkutató Csoport tagjai kitöltéséből kis mennyiségű üledékmintát gyűjtöttek, amelyet őslénytani szempontból Rácz József vizsgált meg. A minta ősmaradványmentes volt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Borz-barlang néven Borzlyuk-barlang névváltozattal és térképen van helye feltüntetve. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

2008. október 15-én Frigy Bea, Németh Tamás, Povázsai Zoltán és Tóth Éva felmérték és a felmérés alapján alaprajz térkép készült három keresztmetszettel. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon van még egy alaprajz térkép öt keresztmetszettel, amelynek sem készítési ideje, sem készítője nincs feltüntetve a térképen. 1993-ban, vagy később készült. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent az ismeretlen évben készült alaprajz térkép öt keresztmetszettel. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 41 méter hosszú, 2 méter mély és 301 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom

További irodalom

További információk


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borz-barlang&oldid=23433016”