Ugrás a tartalomhoz

Borka Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 28., 11:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Irodalom)
Borka Géza
Élete
Született1894. július 11.
Gúta
Elhunyt1977. június 17. (82 évesen)
Kaposvár
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers,
színmű

Borka Géza (Gúta, 1894. július 11.Kaposvár, 1977. június 17.) költő, író, tanár, lapszerkesztő, színműíró.

Élete

Középiskoláit Komáromban, Pozsonyban és Győrben, a főiskolát Pannonhalmán és Budapesten végezte. 1913-ban belépett a bencés rendbe, ahonnan 1917-ben távozott. Latin-magyar szakos tanári oklevelet 1922-ben, bölcsészdoktorátust 1923-ban szerzett a finnugor számnevekről készített disszertációjával. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnázium tanára volt. Később Gútán, majd 1945 után Kaposváron tanított. Az ötvenes években az ÁVO politikai tevékenysége miatt letartóztatta és pár évet börtönben töltött. Tudós tanárként 1964-ig tanított a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban, ahol a "Borka Centenárium" alkalmából hálás tanítványai márvány táblát helyeztek el. Ötvenéves tanári tevékenysége elismeréseként 1972-ben kitüntették.

1929-1937 között a Szivárvány, 1932-1936 között a Tábortűz gyermeklap főszerkője volt. A kassai Új Életet és a komáromi Közművelődés-Könyvtáréletet, valamint pedagógiai lapokat is szerkesztett. A komáromi Jókai Egyesület irodalmi osztályának titkári posztját is betöltötte.

Versei jelentek meg a Komáromi Lapokban és az Új Aurórában. Népies hangvételű színdarabjait a műkedvelők gyakran játszották. Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség egyik vezetője.

Kitüntetései és emlékezete

  • Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1972)
  • Emléktábla, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár

Művei

  • Bánatmalom. Komárom, 1920
  • Magyar bánatok (versek). Komárom, 1920
  • Gerde Tamás lánya (népszínmű). Rozsnyó, 1922
  • Szavalókönyv, a tanuló ifjúság számára; szerk. Borka Géza; Spitzer Sándor, Komárno, 1925
  • Rozmaring. Népszínmű; zene Mihola Gyula; Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Pozsony, 193? (Barázda-könyvtár)
  • Színpadi mókák, jelenetek a diák- és cserkészéletből; Tábortűz, Nové Zámky, 1930 (Tábortűz könyvtára)
  • Borka Géza–Kocsis Károlyː Római régiségek. A csehszlovákiai magyar tanításnyelvű középiskolák felső osztályai számára; Metleschich Kálmán Ny., Komárno, 1932
  • Göre Gábor a tsörkész előadáson. Vidám jelenet; Magyar Cserkészszövetség, Bp., 1933 (Magyar cserkész színdarabjai)
  • A nadrág. Cserkész-tréfa; Magyar Cserkészszövetség, Bp., 1933 (Magyar cserkész színdarabjai)
  • Rádióebéd. Cserkész-móka; Magyar Cserkészszövetség, Bp., 1933 (Magyar cserkész színdarabjai)
  • Jókai kritikai reviziója. Nemzeti Kultúra, 1934
  • Kis képeskönyv (Harmos Károly illusztrációival), 1935 k.
  • Karikagyűrű. Budapest, 1936
  • Muskátli. Olvasókönyv a római és görög kat. népisk. 4. évfolyama számára. Magyar nyelvtannal; szerk. Dinnyés Károly, Borka Béza, Vaskó Imre; Szt. Ágoston Társaság, Galánta, 1936
  • A maharadzsa. Népies bohózat; zene Mihola Gyuszi; Kókai, Bp., 1937
  • Áldomás / Csillagok. Vidám falusi játék, Mihola Gyuszi zenéjével; Kókai, Bp., 1937
  • Muskátlis ablakok (népszínmű, 1937)
  • A furfangos cigány. Vidám falusi játék; Kókai, Bp., 1937
  • Műkedvelők tanácsadója; Unio, Komarno, 1937
  • Borka Géza–Liszkay Zsuzsánna Eszterː Szól a mese róla... Mesék Jókairól. Költemények; Csehszlovák Grafikai Unió, Praha–Presov, 1938 (Az én könyvtáram)
  • Aranylánc (népszínmű, 1941)
  • Marci lánynézőben. Budapest, 1942
  • Az olajfák hegyén. Komárom, 1942
  • Karácsonyi krisztkindli Géza bácsitól. Gúta, 2014
  • A három kívánság; Kultura, Bp., 1947 (A Magyar Falu Színpada)

Irodalom