Borka Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borka Géza
Élete
Született1894. július 11.
Gúta
Elhunyt1977. június 17. (82 évesen)
Kaposvár
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers,
színmű

Borka Géza (Gúta, 1894. július 11.[1]Kaposvár, 1977. június 17.) költő, író, tanár, lapszerkesztő, színműíró.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit Komáromban, Pozsonyban és Győrben, a főiskolát Pannonhalmán és Budapesten végezte. 1913-ban belépett a bencés rendbe, ahonnan 1917-ben távozott. Latin-magyar szakos tanári oklevelet 1922-ben, bölcsészdoktorátust 1923-ban szerzett a finnugor számnevekről készített disszertációjával. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnázium tanára volt. Később Gútán, majd 1945 után Kaposváron tanított. Az ötvenes években az ÁVO politikai tevékenysége miatt letartóztatta és pár évet börtönben töltött. Tudós tanárként 1964-ig tanított a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban, ahol a "Borka Centenárium" alkalmából hálás tanítványai márvány táblát helyeztek el. Ötvenéves tanári tevékenysége elismeréseként 1972-ben kitüntették.

1929-1937 között a Szivárvány, 1932-1936 között a Tábortűz gyermeklap főszerkője volt. A kassai Új Életet és a komáromi Közművelődés-Könyvtáréletet, valamint pedagógiai lapokat is szerkesztett. A komáromi Jókai Egyesület irodalmi osztályának titkári posztját is betöltötte.

Versei jelentek meg a Komáromi Lapokban és az Új Aurórában. Népies hangvételű színdarabjait a műkedvelők gyakran játszották. Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség egyik vezetője.

Kitüntetései és emlékezete[szerkesztés]

  • Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1972)
  • Emléktábla, Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár

Művei[szerkesztés]

  • Bánatmalom. Komárom, 1920
  • Magyar bánatok (versek). Komárom, 1920
  • Gerde Tamás lánya (népszínmű). Rozsnyó, 1922
  • Szavalókönyv, a tanuló ifjúság számára; szerk. Borka Géza; Spitzer Sándor, Komárno, 1925[2]
  • Rozmaring. Népszínmű; zene Mihola Gyula; Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Pozsony, 193? (Barázda-könyvtár)
  • Színpadi mókák, jelenetek a diák- és cserkészéletből; Tábortűz, Nové Zámky, 1930 (Tábortűz könyvtára)
  • Borka Géza–Kocsis Károlyː Római régiségek. A csehszlovákiai magyar tanításnyelvű középiskolák felső osztályai számára; Metleschich Kálmán Ny., Komárno, 1932
  • Göre Gábor a tsörkész előadáson. Vidám jelenet; Magyar Cserkészszövetség, Bp., 1933 (Magyar cserkész színdarabjai)
  • A nadrág. Cserkész-tréfa; Magyar Cserkészszövetség, Bp., 1933 (Magyar cserkész színdarabjai)
  • Rádióebéd. Cserkész-móka; Magyar Cserkészszövetség, Bp., 1933 (Magyar cserkész színdarabjai)
  • Jókai kritikai reviziója. Nemzeti Kultúra, 1934
  • Kis képeskönyv (Harmos Károly illusztrációival), 1935 k.
  • Karikagyűrű. Budapest, 1936
  • Muskátli. Olvasókönyv a római és görög kat. népisk. 4. évfolyama számára. Magyar nyelvtannal; szerk. Dinnyés Károly, Borka Béza, Vaskó Imre; Szt. Ágoston Társaság, Galánta, 1936
  • A maharadzsa. Népies bohózat; zene Mihola Gyuszi; Kókai, Bp., 1937
  • Áldomás / Csillagok. Vidám falusi játék, Mihola Gyuszi zenéjével; Kókai, Bp., 1937
  • Muskátlis ablakok (népszínmű, 1937)
  • A furfangos cigány. Vidám falusi játék; Kókai, Bp., 1937
  • Műkedvelők tanácsadója; Unio, Komarno, 1937
  • Borka Géza–Liszkay Zsuzsánna Eszterː Szól a mese róla... Mesék Jókairól. Költemények; Csehszlovák Grafikai Unió, Praha–Presov, 1938 (Az én könyvtáram)
  • Aranylánc (népszínmű, 1941)
  • Marci lánynézőben. Budapest, 1942
  • Az olajfák hegyén. Komárom, 1942
  • Karácsonyi krisztkindli Géza bácsitól. Gúta, 2014
  • A három kívánság; Kultura, Bp., 1947 (A Magyar Falu Színpada)

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Gútai r.k. keresztelési anyakönyv 1888-1899, 161. oldal (az internetes mikrofilmes adatbázisból az oldal hiányzik)
  2. parameter.sk
  3. MÉL (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes; hibásan W. Sándor)