Borcfalu
Borcfalu | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Stubnyafürdői |
Rang | község |
Polgármester | Marcela Pavlásková |
Irányítószám | 038 44 (pošta Jazernica) |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TR |
Népesség | |
Teljes népesség | 146 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 60 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 445 m |
Terület | 2,09 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Borcfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Borcfalu (szlovákul Borcová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 22 km-re délre a Turóc jobb partján fekszik.
Története
1302-ben "Borcfalva" néven a Récskei család birtoka, majd 1331-ben Borchfalua néven említik. 1363-ban Pál, később a Rakovszky családé, részben pedig a prónai uradalom része. A 16. századtól a Zablatszki, Kelemen, Thuróczi és Nyári családoké. 1715-ben 15 adózó háztartása volt. 1785-ban 22 házában 111 lakos élt. 1828-ban 21 háza és 152 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "BORCZFALVA. Borczova. Népes helység Turótz Vármegyében; földes Ura Gróf Nyári Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Szotzóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgye termékeny, fája az Uraságnak erdejéböl, piatza a’ szomszédságában, legelője szükséges marháinak elegendő, első Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Borczfalva, (Borczova), tót falu, Thurócz vgyében, a Thurócz vize mellett: 32 kath., 120 evang. lak. Kicsiny de termékeny határral. F. u. a Nyáry fam. – Utolsó postája Rudnó. " [3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 153, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 118 lakosából 116 szlovák volt.
2011-ben 126 lakosából 125 szlovák volt.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.