Bolesó
| Bolesó | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Illavai |
| Rang | község |
| Polgármester | Martin Rác |
| Irányítószám | 018 53 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | IL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1535 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 102 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 241 m |
| Terület | 14,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 08″, k. h. 18° 09′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 08″, k. h. 18° 09′ 23″ | |
| Bolesó weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bolesó (szlovákul Bolešov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Illavától 8 km-re délnyugatra, a Vág jobb partján.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 4. évezredben is éltek itt emberek. A hagyomány azt tartja, hogy maga Szent Metód a szlávok nagy térítője is misézett ezen a helyen. Történelmi források szerint a falu már a 11. században létezett, lakói román stílusú templomot emeltek. A települést 1241-ben a tatárok pusztították el. Ekkor pusztulhatott el az első templom is. A mai falut 1331-ben Bolleso néven említik először, plébániája 1381-ben már bizonyosan létezett. 1431-ben a Vág völgyét a husziták pusztították végig, ekkor Bolesót is felégették. 1414-ben "Boleschov", 1484-ben "Bolessow" néven szerepel oklevélben. 1598-ban 33 háza volt.
1605-ben a Habsburg ellenes felkelés során szenvedett a falu. 1648. szeptember 6-án földrengés sújtotta a Vágmentét, melyben Bolesó is károkat szenvedett. Régi temploma 1674-ben épült barokk stílusban a mai templom helyén. 1720-ban 16 volt az adózó háztartások száma. 1748-ban és 1813-ban árvíz pusztított, majd 1831-ben kolerajárvány tört ki, melyben sokan meghaltak. 1784-ben 61 házában 91 családban 490-en éltek. 1828-ban 33 háza volt 554 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak. A 19. században 3 pálinklafőzdéje volt.
Vályi András szerint "BOLESOV. vagy Bolczov. Tót falu Trencsén Vármegyében, földes Ura Nozdroviczky, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Illavához nem meszsze. Határbéli szántó földgyei termékenyek, 242legelője elég, fája nem külömben, és ambár néha vág vize elönti határját, mindazáltal első Osztálybéli"[2]
Fényes Elek szerint "Bolessó, tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh jobb partja mellett: 351 kath., 112 zsidó lak., kath. paroch. templommal, synagógával. Határja nem nagy, de termékeny; jó agyagja lévén, sok cserép-edényt készit. F. u. Borsinczky és Vietoris fam. Ut. p. Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Bolesó és Péhó 1943-ban egyesült és 1945-ben önállósult a szomszédos Nemsótól. Még Erdőalja tartozik hozzá.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 385 lakosából 304 szlovák, 53 német és 28 magyar anyanyelvű lakosa volt. Ebből 321 római katolikus, 63 izraelita és 1 evangélikus vallású volt. Péhón 473 szlovák és 11 magyar anyanyelvű élt.
1970-ben 1480 lakosából 1472 szlovák volt.
1980-ban 3792 lakosából 3779 szlovák és 2 magyar volt.
1991-ben 1414 lakosából 1401 szlovák és 1 magyar volt.
2001-ben 1438 lakosából 1419 szlovák és 2 magyar volt.
2011-ben 1526 lakosából 1443 szlovák és 1 magyar volt.
2021-ben 1535 lakosából 1496 (+3), 2 (+1) magyar, (+3) cigány, 2 ruszin, 12 egyéb és 23 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1937 és 1939 között épült.
- Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át, majd 1870 és 1880 között megújították.
- Kápolna a 18. század végéről.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született a 17. században Bellobradenus Pál evangélikus lelkész, tanár.
- Itt született Blumgrund Naftali (1872. április 26. – 1918. január 15.) rabbi.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk[szerkesztés]
Az Illavai járás települései | ||
|---|---|---|
Illava (Ilava) | ||
Bolesó (Bolešov) · Borcsic (Borčice) · Dúlóújfalu (Dulov) · Felsőtölgyes (Horná Poruba) · Kasza (Košeca) · Kaszaváralja (Košecké Podhradie) · Köveskő (Kameničany) · Lédec (Ladce) · Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom) · Mikosfalva (Mikušovce) · Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) · Poroszka (Pruské) · Szalonca (Slávnica) · Szedmerőc (Sedmerovec) · Széppatak (Krivoklát) · Tohány (Tuchyňa) · Újtölgyes (Nová Dubnica) · Vágbánya (Bohunice) · Vöröskő (Červený Kameň) · Zsolt (Zliechov) |  | |
