Batthyány Lajos (kormányzó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a főispánról szól. Hasonló címmel lásd még: Batthyány Lajos (egyértelműsítő lap).
Batthyány Lajos
Született1860. július 27.[1]
Egyed
Elhunyt1951. december 27. (91 évesen)[1]
Polgárdi
Állampolgárságamagyar
Házastársagróf Andrássy Ilona
Gyermekei
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • főispán (1883–1892, Győr vármegye, Győr)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1905. január 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1910. november 21.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Németújvári gróf Batthyány Lajos István László Antal Géza (Egyed, Győr vármegye, 1860. július 27. – Polgárdi, 1951. december 27.) Győr megye és város főispánja, fiumei kormányzó, Győr országgyűlési képviselője.

Élete

Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf Batthyány Géza (1838-1900), Győr vármegye másodalispánja, anyja, gróf Batthyány Emanuella (1837-1922) volt. Jogi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Párizsban végezte. Eleinte diplomáciai pályára készült, ezzel a tervével azonban később felhagyott. 1882-ben feleségül vette gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Ilonát, id. Andrássy Gyula gróf egyetlen lányát, majd visszavonult gazdálkodni Ikervárra.

Az ikervári uradalmat mintagazdasággá fejlesztette. Az uralkodó őt nevezte ki főispánnak, 1883. december 1-jén, miután gr. Khuen-Héderváry Károly, Győr vármegye és város főispánja Horvátország bánja lett. Batthyány eréllyel, ugyanakkor megfelelő tapintattal számolta fel a nagy városházi anomáliákat, Zechmeister Károly nagyra törő városfejlesztési terveit teljes mértékben támogatta. Fontos szerepe volt Győr ipari nagyvárossá válásában is, pártolta a győri vízvezeték építését, s számos urbanizációs kezdeményezés indítványozója volt a Győri Szépítő Egylet elnökeként. Mint lokálpatrióta, megszerette a várost, így polgárság körében is kivívta tiszteletét és népszerűségét. Abban, hogy 1892-ben Fiume kormányzójává nevezték ki, eredményes győri munkálkodása is nagyban közrejátszott. Tisztségéről 1896 őszén lemondott, ugyanezen évben Győr a város országgyűlési képviselőjévé választották. 1894 februárjában a város díszpolgárává avatták. Munkásságának elismeréseként császári és királyi kamarás valamint belső titkos tanácsos lett. 1901-ben Fiume országgyűlési képviselője lett. 1892. március 7 és 1896. október 2 között Fiume magyar kormányzója. 1904-ben ifj. Andrássy Gyulát követve kilépett a Szabadelvű Pártból és az 1905-ös választásokon az Andrássy-féle disszidensek programjával nyert parlamenti mandátumot. A csoport a választások után politikai párttá szerveződött Országos Alkotmánypárt néven. Mikor pártja egyesült a Nemzeti Munkapárttal, ő nem lépett át, hanem pártonkívüliként politizált tovább.

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság idején életre kelt tulipán-mozgalom egyik meghatározó személyisége és az Országos Tulipánkert Szövetség elnöke lett. A első világháború végét követően visszavonult az aktív politizálástól, de a főrendiháznak tagja maradt.

Emlékezete

2013-ban újratemették. Földi maradványait a polgárdi temetőkápolnában helyezték el.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ a b The Peerage (angol nyelven)
  2. ↑ Újratemették a Batthyány-család több tagját Polgárdiban. ma.hu, 2013. augusztus 24. (Hozzáférés: 2013. augusztus 25.)

Források

  • Életrajza az Országgyűlési Almanach 1927-1932-ben
  • Életrajza az Országgyűlési Almanach 1935-1940-ben
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Batthyány_Lajos_(kormányzó)&oldid=23431792”