Giorgio Basta
Giorgio Basta (1550. január 30., Rocca – 1607 Bécs) német-római császári hadvezér.
Basta albán származású volt, pontosabban egy Dél-Itáliában élő albán eredetű népcsoport, az arberesek népéből került ki. Ezek az albánok a török terjeszkedés miatt menekültek olasz területre, ahol szabadon gyakorolhatták keresztény vallásukat, míg a legtöbb albán muszlim hitre tért át.
Zsoldosként harcolt Németalföldön és Franciaországban. Részt vett a németalföldi szabadságharcban a holland felkelők ellen vívott harcban is. 1590-ben belépett II. Rudolf császár hadseregébe, ahol csakhamar a tábornokságig vitte. 1598-ban a császár megbízottjaként Erdélybe ment a Báthory Zsigmond lemondását követő zavarok lecsillapítására. Miriszlónál szétverte a havasalföldi-kozák sereget és székely szövetségeseiket, mert az erdélyi rendek féltették önállóságukat Vitéz Mihálytól. 1599-ben a fejedelemségre törekvő fiatal Báthory András bíborost megölette. 1601. augusztus 3-án Mihály havasalföldi vajdával együtt Goroszlónál megverte Báthory Zsigmond seregét, s nemsokkal később, még ez év augusztus 19-én - valószínűleg azért, mert veszélyes ellenfelét látta benne - megölette Mihály vajdát is, s a maga kezébe ragadta az uralmat. Uralma alatt Erdély a legkegyetlenebb zsarnokságnak volt kitéve. Kegyetlenkedéseinek Bocskai István felkelése vetett véget 1604-ben, a király Erdélyből visszahívta és Bocskay ellen küldte, akit 1604. november 14-én Osgyánnál, majd november 24-én Erdélynél megvert. 1606-ban, amikor megkötötték a törökkel a zsitvatoroki békét, Basta visszavonult a magánéletbe.[1]
Basta felismerte Erdély fontosságát a monarchiára nézve, s azt német kolóniává akarta átalakítani. Erre vonatkozó tervét egy emlékiratában dolgozta ki.[1] Basta Erdélyt "oly kegyetlenül dirigálá, vagy inkább rontá, pusztítá az országot, hogy ma még a nevét is irtózással, átkozódással említik az erdélyiek".[2]
Írt két hadtudományi munkát: „II maestro di campo generale de Governo della cavalliera”, melyek közül az első 1606., a második 1612. jelent meg. Németre fordította Bryms 1614-1617.[1]
A császárhoz írott egyik emlékiratában egy állandó magyar hadsereg felállítását szorgalmazza, zsoldos hadseregek helyett.
Források [szerkesztés]
- ^ a b c Básta György, A Pallas nagy lexikona
- ↑ Nagyajtai Cserei Mihály históriája (1661-1711).Pest, 1852.
További információk [szerkesztés]
- Nagy László Székelyek a hadak útján (1541-1711). Budapest, HM Zrínyi Kht., 2001. ISBN 963 327 344 7
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Basta György levelezése és iratai
- Su alcuni dati controversi relativi al generale farnesiano di Mario De Bartolomeis in "Osservatorio Letterario", anno VI, NN. 25/26 2002 pp. 59-60 (2^ pubblicazione della prima versione apparsa sull'Aurea Parma, Anno LVII, Fascicolo III, Settembre- Dicembre 1973.)
- Su alcuni dati controversi relativi al generale farnesiano (3^ pubblicazione) in Mario De Bartolomeis: Saggi letterari e storici, Edizione O.L.F.A., Ferrara, 2003, pp. 36 (Collana Quaderni Letterari - Saggistica- ld. az esszéfüzetet az Osservatorio Letterario Pubblicazioni c. web-oldalán) (ld. Idem)
- Cittadini di valore: Italoalbanese Giorgio Basta
- Zsigmond Báthori, Michael the Brave, and Giorgio Basta
.svg){kind=small}
