Büdös-barlang
A torjai Büdös-barlang egy természetes mofetta a Büdös-hegy déli oldalában, Délkelet-Erdélyben. Ez Európa legnagyobb működő mofettája.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A barlang 1052 méter magasságban található a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában. A legközelebbi település Bálványosfürdő,[1] a központi szállodától piros ponttal jelölt turistaúton lehet feljutni a barlanghoz.[2]
Története [szerkesztés]
Az üreg nem természetes módon jött létre, egy kénbánya felhagyott tárnája volt. A fejedelmi kiváltságlevelek tanúsága szerint kéntermelés kiváltsága valamikor Torjáé volt. A büdösbarlang később az Apor család kezébe került, 1892-ben Apor Gábor falaztatta ki faragott kövekkel a 14 méter hosszú üreget, majd ajtót csináltatott rá, melyet naponta csak meghatározott időre, állandó felügyelet mellett nyitottak ki. Az első világháború után a barlangot a környező fürdőteleppel együtt egy tüdőszanatórium kapta meg, de ezután a mofetta rendszeres használata megszűnt.[2] A századforduló első felében az első magyar szénsavsűrítő gyár az innen kiömlő gázt használta fel.[1] Jelenleg a barlang szabadon látogatható, a bejárati részt feltöltötték és előtte ismertetőtáblákat állítottak. Az üreg két oldalán padokat helyezek el, gázfürdőzők számára pedig kúrákat szerveznek.[2]
A gázelegy összetétele [szerkesztés]
A barlang levegőjének vegyi elemzését először Ilosvay Lajos magyar vegyész készítette el 1884-ben, erről szóló népszerűsítő írását 1885-ben „A torjai Büdös barlangról” címmel publikálta. Tudományos igényességgel vizsgálati eredményeit 1895-ben „A torjai Büdös-barlang levegőjének chemiai és fizikai vizsgálata” címmel közölte.[3] A megállapítások azóta is helytállóak, nem fedeztek fel semmi újat a 980 pCi/l értékű radioaktivitáson kívül, ami a kelemen-hargitai mofettái között a legnagyobb értékű. A negatív ionok töménysége 2,8x104 ion/ml, a pozitívaké 3,3x103 ion/ml, a barlang levegőjének nedvességtartalma 95%. A gázhozam a legkisebb becslések szerint napi 3000 m3,[4] a legnagyobbak szerint 6000 m3.[1]
A levegő gázai barlangban Ilosvay vizsgálatai alapján:[5]
- 95,82% szén-dioxid (CO2)
- 2,66% nitrogén (N2)
- 0,38% kén-hidrogén (H2S)
- 0,14% oxigén (O2)
A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a barlangfalakra, emiatt azokat egy bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja. Ez egyben a gáz szintjét is jelzi.[6][1]
Egészségügyi hatásai [szerkesztés]
A gázok között található széndioxid miatt többnapos kúrákat tartanak, mely a különböző keringési és vérnyomásproblémák, mozgásszervi betegségek gyógyulását segítik elő. A barlangkúrák jótékony hatással vannak még különböző bőrbetegségekre és a perifériás idegrendszer zavaraira, valamint ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére is.[4] A mofetta mérgező gázainak belégzése ellenben nagyon veszélyes lehet, a barlangban jelölt csík alá hajolva a gáz belégzése néhány perc alatt beálló halált is okozhat.[7]
Források [szerkesztés]
- ^ a b c d http://szentkoronaradio.com/node/11713
- ^ a b c Bálványosfürdő - Băile Balvanyos: A torjai Büdös-barlang
- ↑ http://mek.niif.hu/03600/03630/html/i/i09165.htm
- ^ a b http://www.budoshegy.ro/utovulkani-mukodesek.php
- ↑ http://szekelyfold.info.ro/index.php/kezdivasarhely-koernyeke
- ↑ http://www.mercuriustour.ro/APP_cms/content.asp?ContentId=1133
- ↑ http://www.erdelyivendeghazak.ro/programs.html?id=9
- Szentkorona Rádió. Erdélyi csodák: a torjai Büdös-barlang
- Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság: A Büdös-hegy hivatalos honlapja – Torjai-büdösbarlang Vulkáni utóműködések, A Torjai-büdösbarlang
További irodalom [szerkesztés]
- Szentes Sarolta, Demeter László: Székelyföld hét csodája – Torjai büdösbarlang
- XIII. A torjai Büdös. In Orbán Balázs: A Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 74 1 Online hozzáférés (a Magyar Elektronikus Könyvtárból)
.svg){kind=small}
