Büdös-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Büdös-barlang
Smelly cave of Torja 2014 4.jpg
A barlang bejárata
Magasság 1052 m
Ország  Románia
Hely Bálványosfürdő
Hegység Torjai-hegység
Típus mofetta
Büdös-barlang (Románia)
Büdös-barlang
Büdös-barlang
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 07′ 12″, k. h. 25° 56′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 12″, k. h. 25° 56′ 55″
A barlang torkolata a 19. században, Kelety Gusztáv grafikáján

A torjai Büdös-barlang egy természetes mofetta a Büdös-hegy déli oldalában, Délkelet-Erdélyben. Ez Európa legnagyobb működő mofettája.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barlang 1052 méter magasságban található a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában. A legközelebbi település Bálványosfürdő,[1] a központi szállodától piros ponttal jelölt turistaúton lehet feljutni a barlanghoz.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az üreg nem természetes módon jött létre, egy kénbánya felhagyott tárnája volt. A fejedelmi kiváltságlevelek tanúsága szerint kéntermelés kiváltsága valamikor Torjáé volt. A büdösbarlang később az Apor család kezébe került, 1892-ben Apor Gábor falaztatta ki faragott kövekkel a 14 méter hosszú üreget, majd ajtót csináltatott rá, melyet naponta csak meghatározott időre, állandó felügyelet mellett nyitottak ki. Az első világháború után a barlangot a környező fürdőteleppel együtt egy tüdőszanatórium kapta meg, de ezután a mofetta rendszeres használata megszűnt.[2] A századforduló első felében az első magyar szénsavsűrítő gyár az innen kiömlő gázt használta fel.[1] Jelenleg a barlang szabadon látogatható, a bejárati részt feltöltötték és előtte ismertetőtáblákat állítottak. Az üreg két oldalán padokat helyezek el, gázfürdőzők számára pedig kúrákat szerveznek.[2]

A gázelegy összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barlang falán látható kénlerakódás jelzi a gáz szintjét

A barlang levegőjének vegyi elemzését először Ilosvay Lajos magyar vegyész készítette el 1884-ben, erről szóló népszerűsítő írását 1885-ben „A torjai Büdös barlangról” címmel publikálta. Tudományos igényességgel vizsgálati eredményeit 1895-ben „A torjai Büdös-barlang levegőjének chemiai és fizikai vizsgálata” címmel közölte.[3] A megállapítások azóta is helytállóak, nem fedeztek fel semmi újat a 980 pCi/l értékű radioaktivitáson kívül, ami a kelemen-hargitai mofettái között a legnagyobb értékű. A negatív ionok töménysége 2,8x104 ion/ml, a pozitívaké 3,3x103 ion/ml, a barlang levegőjének nedvességtartalma 95%. A gázhozam a legkisebb becslések szerint napi 3000 m3,[4] a legnagyobbak szerint 6000 m3.[1]

A levegő gázai barlangban Ilosvay vizsgálatai alapján:[5]

A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a barlangfalakra, emiatt azokat egy bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja. Ez egyben a gáz szintjét is jelzi.[6][1]

Egészségügyi hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gázok között található széndioxid miatt többnapos kúrákat tartanak, mely a különböző keringési és vérnyomásproblémák, mozgásszervi betegségek gyógyulását segítik elő. A barlangkúrák jótékony hatással vannak még különböző bőrbetegségekre és a perifériás idegrendszer zavaraira, valamint ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére is.[4] A mofetta mérgező gázainak belégzése ellenben nagyon veszélyes lehet, a barlangban jelölt csík alá hajolva a gáz belégzése néhány perc alatt beálló halált is okozhat.[7]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Büdös-barlang témájú médiaállományokat.