Apor család
A altorjai nemes, báró és gróf Apor család egy Erdély történetében jelentős szerepet játszott magyar történelmi család.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A család eredete tisztázatlan, csak a XV. századtól igazolható a leszármazás oklevelekkel. Ősi lakhelyük Bálványosvár, a XVI. század végétől azoban már Torján laktak. Innen vették előnevüket is. 1506-ban Apor István követet még bálványosi lakosként említik, később András telepedett át Torjára, ahol feleségével tíz gyermeket neveltek. Az egyik a gyerekei közül Lázár, aki Kézdiszék alkirálybírája volt, a másik Istán, többek között főkirálybíró, kincstárnok és hadvezér, aki Erdély leggazdagabb embere volt I. Apafi Mihály idejében. István 1693. május 1-jén bárói, 1696. február 23-án pedig grófi címet kapott, de vele egyszersmind ki is halt a család grófi ága. A jelenleg is élő bárói ág Apor Péter személyében nyerte főnemesi címét 1713. január 13-án.
Jelentősebb családtagok [szerkesztés]
- Apor Gábor (1851–1898) Nagy-Küküllő vármegye főispánja, külügyi államtitkár
- Apor Károly (1815–1885) politikus, az erdélyi főtörvényszék elnöke
- Apor Péter (1676–1752) háromszéki főkirálybíró, történetíró
- Apor Vilmos (1892–1945) boldoggá avatott győri megyés püspök
Kastély [szerkesztés]
A családnak Erdélyben Torján, Háromszék vármegyében és Abosfalván (Maros megye) volt kastélya.
Források [szerkesztés]
- Révai nagy lexikona
- Az Apor családfa
