Bóbitás szajkó

Bóbitás szajkó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Varjúfélék (Corvidae) Nem: Cyanocitta Faj: C. stelleri
Tudományos név
Cyanocitta stelleri (Gmelin, 1788)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Bóbitás szajkó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bóbitás szajkó témájú médiaállományokat.

A bóbitás szajkó (Cyanocitta stelleri) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.

Elnevezése

Tudományos nevét Georg Wilhelm Steller német természettudósról kapta.

Előfordulása

Kanada, az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén, valamint Mexikó, Salvador, Guatemala, Honduras és Nicaragua területén honos elsősorban tűlevelű erdőkben.

Alfajai

• Cyanocitta stelleri annectens
• Cyanocitta stelleri azteca
• Cyanocitta stelleri carbonacea
• Cyanocitta stelleri carlottae
• Cyanocitta stelleri coronata
• Cyanocitta stelleri diademata
• Cyanocitta stelleri frontalis
• Cyanocitta stelleri lazula
• Cyanocitta stelleri macrolopha
• Cyanocitta stelleri philippsi
• Cyanocitta stelleri purpurea
• Cyanocitta stelleri restricta
• Cyanocitta stelleri ridgwayi
• Cyanocitta stelleri stelleri
• Cyanocitta stelleri suavis
• Cyanocitta stelleri teotepecensis

Megjelenése

Testhossza 30-34 centiméter, testtömege 100-140 gramm, szárnyfesztávolsága változó, de általában 40-48 centiméter között van. Feje és nyaka szürke színű, míg szárnya, farka és hasa sötétes kék színű.

Életmódja

Inkább csoportosan élő faj, ritkán válik el csoporttáraitól. Étrendjének két-harmada növényi, míg egyharmada állati jellegű táplálékból áll. Ritkán megeszi más madarak tojásait is. Táplálékát a földön és a fákon keresi.

Szaporodása

Fészkét általában 3-12 méter magasba, egy üres fára készíti, csésze szerkezetűre tartós anyagokból, mint például: sár, ágak. Fészekalja 2-6 tojásból áll, melyet a tojó egyedül költ 17-18 napig.

Kapcsolata az emberrel

Gyakran megfigyelhető kemping és piknik helyeken, mint szedegető madár. A gazdaságra és a mezőgazdaságra nincs nagy befolyással, de a rovarok fogyasztása a mezőgazdasági területeken pozitív hatással van.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 7.)
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. augusztus 7.)
• Birds.cornell.edu
• ADW.edu
• Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

Külső hivatkozások

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról.
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe.